Századok – 1978
FOLYÓIRATSZEMLE - Estebe; Jean: A Kommün centenáriuma a könyvek tükrében. 1218
1218 FOLYÓIRATSZEMLE 1218 JEAN ESTEBE: A KOMMÜN CENTENÁRIUMA A KÖNYVEK TÜKRÉBEN A Párizsi Kommün centenáriumára a könyvek egész légiója jelent meg — állapítja meg a szerző. Márpedig egy évforduló még nem teszi kötelező erejűvé a hasonló méretű érdeklődést és irodalmat, még a történészek körében sem. Vagyis a Kommün aktuális, sőt vitatott maradt egy évszázad után is. Az új irodalom is ezt tükrözi. A megemlékezések főáramlata marxista szemléletű, de bőségesen megjelentek nem marxista munkák is. Sőt a Kommün örökére is különféle csoportosulások, áramlatok tartanak mindmáig igényt. Végül Estebe külön megemlékezik az „újrakiadásokról", amelyek sajátos színfoltot képeznek, egykorú és - olykor furcsa - egykori igazságaikkal. Ε csoportba tartozik Paul Martine írása. Martine Β. Maion munkatársa volt, s egyike azon kevés kommünároknak, akik egyetemet végeztek, ő maga történelemtanár volt - a Kommün bukása után pályája jobbra ívelt, nacionalista, antiszemita lett, s Boulanger-táborába került. Megfigyelései olykor érdekesek a működő Kommünről. Másik „újrakiadás" G. Lefrançais visszaemlékezése. Martine-nal szemben Lefrançais ismeretes módon a Kommün szűkebb vezérkarához tartozott, ő maga tanító, az 1860-as években már jelentős szerepe volt, a baloldali proudhonisták közé tartozott. 1871 után bakunyinista lett, s a Kommün napjaiban is pontosan a hatalom körüli éles vitákban vált a „kisebbség" egyik hangadójává. Az ismert lázadó publicisták közé tartozott M. Vuillaume is, akinek munkájában pontosan ez a szellem tükröződik, míg J. Andrieu - ugyancsak kommünár - megfigyelései sokkal „higgadtabbak", részmegfigyelései miatt érdekesek. Estebe külön csokrot kötött azokból a munkákból, amelyek azt mutatják be, hogy hogyan látták a Kommünt Versailles-ből, illetve Londonból. P. Lidsky olyan gyűjteményt jelentetett meg 1970-ben, amely azt tükrözi, hogy az írók többsége a Kommün ellen foglalt állást. Ezt a témát egy másik gyűjteményes feldolgozás is érinti. Ami az újabb marxista feldolgozásokat illeti, Estebe a következőket említi. C. Tales írását (La Commune de 1871), amely tulajdonképpen szintén újrakiadás, egy 1921-ben kiadott szintézisé, amelyben a szerző elsősorban a Kommün fogalmának különféle értelmezéseit elemzi és szembesíti. Második kiegészített és átdolgozott kiadásban jelent meg a három ismert kommunista történész (Jean Bruhat, Jean Dautry, és Emile Tersen) nagy sikert és elismerést aratott szintézise, a La Commune de 1871. Ugyancsak marxista szintézist ad Georges Soria írása is (Grand Histoire de la Commune), amelynek lendületes stílusa mellett Estebe azt tudja be eredménynek, hogy Párizs egyes kerületeinek életét is meg tudta rajzolni. Franciául ugyancsak ebben az évben jelentették meg az ismert szovjet történészek (J. Zselubovszkaja, A. Manfred és A. Molok) közös szintézisét (La Commune de Paris). A Thorez Intézet pedig már 1972-ben jelentett meg annak a tudományos ülésszaknak anyagait, beszédeit, amelyet 1971-ben rendeztek a Kommün évfordulójára. A kört E. Schulkind angolul, Londonban megjelent írása zárja, aki a londoni baloldalnak a kommünnel kapcsolatos reagálását dolgozta fel. Külön csoportba foglalta Estebe azokat a feldolgozásokat, amelyek bár nem marxisták, a Kommünnel rokonszenvezó'k, új szempontokat és sok új anyagot is kínálva az érdeklődőknek. Jacques Rougerie a kor elismert kutatója új könyvet adott ki (Paris libre, 1871), amelyben főként archivális anyagokra támaszkodva a kommün „középkádereinek" állít emléket. Rougerie vitatott tétele: hangsúlyozza, hogy a Kommün tulajdonképpen az utolsó 19. századi forradalom. Két sajátos munka is megjelent az évfordulóra, a volt OAS-ista tábornok, Zeller írása, aki munkájában egyfelől a nemzeti szempontot, a szociális, nemzeti kibékülés gondolatát húzta alá, másfelől A. Decouflé munkája, amelyben középpontba a hatalom és a forradalmi áramlatok találkozása, az új hatalom kérdései kerültek. Végül Estebe egy sor olyan munkát említ, amelyek regionálisan egy-egy területen vizsgálják, mi történt a Párizsi Kommün napjaiban. (Le Mouvement Social. 1974 január-március) J. J. A folyóiratszemlét írták: Csorba Csilla (Cs. Cs.), Jemnitz János (J. J.) és Német Beáta (N. B.).
