Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Szenté Péter: Egy elfelejtett amerikás magyar - Haraszthy Ágoston 110
egy elfelejtett amerikás magyar 123 összeférni Ralstonnal. 1867 szerencsétlen év Haraszthy számára: egyik lepárló üstje felrobban és ő maga is megsebesül, majd egyik pincéje leég. 1868-ban Haraszthy egész családjával — a Kaliforniában maradt Attilát és Árpádot kivéve — Nicaruguába költözik, ahol ültetvényt (Hacienda San Antonio) s azon fűrésztelepet hoz létre.48 Felesége még ugyanezen évben meghalt sárgalázban. Haraszthy a Molitortól származó dátum szerint 1869. július 22-én, Sztáray szerint valamikor 6-a és 22-e között szokásához híven kilovagolt, hogy megnézze fűrészmalmait. S innen idézzük Szinnyeit, aki az eseményeket Molitor tudósításából vette át: „el is ment a munkásokhoz és beszélt velők, midőn a munkásoktól a víz partján felfelé lovagolt, többé vissza nem tért. Másnap, midőn keresték, megtalálták lovát egy fához kötve a folyó mellett. Onnan nem messze volt leterítve felső kabátja, úgy látszott, ezen hevert egy darabig. Innen nyomai egy fához vezettek, melynek egy nagy ága átnyúlt a folyón, ez ág a közepén el volt törve, s a vízbe esve. Nyomait a fától visszafelé nem lehetett fölfedezni. Azon borzasztó, s teljes valószínűséggel bíró gyanításra jöttek tehát, hogy át akart menni a túlsó partra, de az ág eltörvén, vízbe esett, és egy alligátor elkapta. Mert e vidéken roppant nagy alligátorok lakják a folyókat."49 Haraszthy apja körülbelül ugyanekkortájt halhatott meg egy hajón, melyen Kaliforniába akart visszatérni. Géza fia gyermektelenül halt meg Nicaraguában, ahol apja ültetvényeit vezette tovább. Árpád 1900-ban halt meg Kaliforniában, ahol pezsgőgyártással foglalkozott. Attila az apja alapította részvénytársaságban maradt, további sorsa ismeretlen. A részvénytársaság szőlőit az 1873-ban kezdődő filoxéra elpusztította, ami megmaradt, az 1906-os nagy kaliforniai földrengés tette tönkre. Az újjászerveződött kaliforniai szőlőtermesztés máig is alapítójaként emlékezik vissza Haraszthy Ágostonra. V. Kitekintés Haraszthy pályafutásának végére érve megállapíthatjuk, hogy életútjának jelentőségét nem csupán abban kell keresnünk,hogy Bölöni Farkas Sándor után második Amerikautazónk, aki le is írja Amerikát, s ezzel közelebb hozza az amerikai köztársaságot a reformkori köztudathoz: Haraszthy egy társadalmi típusnak is képviselője. A hagyományos nemesi életforma egyre gyorsabb bomlása kezdetben Haraszthyt is a szokásos útra viszi: fiatal korában jogot tanul, majd a megyei közigazgatási apparátusban kezdi meg pályáját tiszteletbeli aljegyzőként és táblaíróként. A döntő változást életében amerikai úlja jelentette: kivándorlása után Haraszthy a szabadversenyes vállalkozó társadalmi típusát testesítette meg. Ennek a típusnak természetesen már a reformkori Magyaroszágon is megvannak a kezdeményei, legfőbb jellemzője, hogy „tekintet nélkül arra, hogy ért-e valamihez szakszerűen vagy sem, mindenbe belevág, amiből hasznot remél".50 Haraszthy a szőlőtermesztés és bortermelés mellett a legkülönbözőbb vállalkozásokba kezd, legyen az hadseregszállítói tevékenység vagy bérházspekuláció, középítkezés, vagy aranyfinomítás. Ebben a vonatkozásban tökéletesen képes asszimilálódni a 19. századi amerikai életformához. Már kivándorlásakor a nagy lehetőségeket tartogató, még civilizálatlan 4 'Pivány Jenő: Magyarok Észak-Amerikában. 15-16. 4 9 Szinnyei: i. m. IV. köt. Bp. 1896. 456-458. hasáb. 5 "Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés 1790-1848. Bp. 1951. 107.
