Századok – 1978

TÖRTÉNETI IRODALOM - Evans; R. J. W.: Rudolf II and his World. A Study in Intellectuel History (Ism.: Benda Kálmán) 1191

TÖRTÉNETI IRODALOM 1191 ma is az irtásföldek képe, amelyet a középkorban az erdőkbe vágtak. Máshol a fát szállító parasztszekereket figyeli meg: ez a kép akár a tizenötödik századé is lehetne. Számára a történelem összevetési alapja mindig a ma: történeti statisztikái mellett közli a mai értéket is. Ez a kiindulópontja az öltözködésről és lakásról szóló következő fejezetben is: „Mai életünk ismerős berendezéséből mindent örökségnek, ősi szerzeménynek tekinthetünk: az íróasztalt, amelyen írok, a fehérneműsszekrényt, a tapétát a falon, a székeket, a fapadlót, a vakolt mennyezetet, a szobák beosztását, a tűzhelyet, a lépcsőt, a díszítéseket, a metszeteket és a képeket. Gondolatban egy egyszerű szobabelsőből rekonstruálhatom a régmúlt fejlődést, mintha visszafelé forogna a film, visszavive az olvasót régi luxusdarabokhoz, amelyek, bár régiek, lassan keletkeztek" (221. 1.). Rendkívül gazdag képző- és iparművészeti anyag alapján tekinti át az ajtók, ablakok, bútorok, kémények — és ezeken keresztül használóik - történetét. Meggyőző az a biztonság, amellyel a történelem különböző szféráit egybefogja. A 14. századi nagy járványoktól kezdve általános a Schnitter Tod, a kaszás halál ábrázolása. A kaszával azonban ekkoriban csak a legelők füvét vágták, a gabonát a 19. század elejéig sarlóval aratták. Arthur király kerekasztala eldönthette az elsőbbség kérdését, de a lovagok aligha ülhették körül, mert ehhez szék kellett volna, az akkoriban használatos lócák pedig csak téglalap alakú asztalokhoz valók . . . A technika elterjedését vizsgálja a következő rész. Áttekintést ad az energiaforrásokról, kezdve a lámánál és a tevénél egészen a szénig. A fémiparok fejlődése után a tárgyalt korszak három nagy vívmányának, az ágyúnak, a könyvnyomtatásnak és az óceáni hajózásnak történetét vizsgálja. A könyvnyomtatás és a lőpor jóval európai használata előtt ismert volt már Kínában is, Rodrigo Vivero pedig 1610-ben egy ajándékba kapott dzsunkával (spanyol legénységgel) hajózott vissza Japánból Mexikóba, bebizonyítva, hogy a távol-keleti hajók is alkalmasak az óceán átszelésére. Braudel a könyv talán legjobb fejezetében, a Városokban is az egész glóbuszt tekinti át: Oszakáról és Rio de Janeiroról éppen úgy van mondanivalója, mint Párizs és a Versailles, London és a Westminster viszonyáról. Európa fogalma sem szűkül le nála a német-francia-észak-itáliai területre, nem felejti el, hogy a középkor legnagyobb európai városa mindvégig Bizánc, illetve Isztambul. Bár a város és a vidék harcát, mint földrajzi régiók, és nem mint konkrét osztályok harcát írja le, a városon nem a városfalak közé zárt területet érti, a városok történetét nem lehet környezetük története nélkül megérteni. A 16. században, idézi Pirenne-t, „egész Németalföld Antwerpen elővárosa volt". Ismerve Chaunu és Marc Bloch magyar fordításainak visszhangját, talán nem is kell olyan nagy bátorság ahhoz, hogy megjósoljuk, Braudel könyvének - legalább rövidített - fordítása Magyarországon is megérdemelt sikert aratna. Tóth István György R. J. W. EVANS: RUDOLF II AND HIS WORLD. A STUDY IN INTELLECTUEL HISTORY. 1576-1612 (Oxford, Clarendon Press. 1973. 323 1. + 16 1. képmelléklet) II. RUDOLF ÉS VILÁGA. MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNY A Habsburg-Monarchia újkori történetének szereplői közül alig néhány olyan szerencsés, hogy életrajzát megírták. II. Rudolf császárról is csak régebbi feldolgozások vannak, amelyek mai kérdéseinkre vagy nem adnak választ, vagy ez a válasz elavult, nem kielégítő. Adatait tekintve ma is alapvető Gindelynek az 1860-as években írt két kötetes munkája, amely azonban nagyon óvakodik a véleménymondástól. Stieve sorozatos tanulmányai és forráskiadványai a német birodalmi politikáról, a katolikus-protestáns harcokról, csak német vonatkozásban tárgyalják a császár magatartását, kiemelve jó meglátásait és mindent elrontó habozó természetét, mely a cselekvésben mindannyiszor elgáncsolta. A cseh történetírás az 1600-as évek konfúzus, őrült uralkodójának arcképét rajzolta meg és vetítette