Századok – 1978

KÖZLEMÉNYEK - Szenté Péter: Egy elfelejtett amerikás magyar - Haraszthy Ágoston 110

120 SZENTE PÉTER zott. Sikertelen szőlő- és sikeres komlótermesztési kísérleteket végzett, utóbbiakkal meg­vetette a wisconsini sörtermelés alapjait. Egy adat szerint ő alapította a Wisconsin State Historical Society-t.40 1849-ben összecsomagolt és egész családjával Kaliforniába, San Franciscoba költö­zött. Sztáray véleménye szerint az áttelepedésnek három, egyaránt valószínűsíthető oka lehetett: Haraszthy apjának köszvénye és saját asztmája egyaránt a wisconsininál egészsége­sebb éghajlatot kívántak, de nagy szerepet játszhatott benne az első kaliforniai aranyláz és talán Haraszthy szőlőtermesztési vágya is. Ágoston legidősebb fia, Géza útközben ott­hagyta őket és New Mexikóban katonának állt. Később a polgárháborúban a New York-i 18. önkéntes gyalogezredben szolgált és őrnagyi rangot ért el. Egy ízben déli fogságba esett, ahonnan megszökött, de újra elfogták és halálra ítélték, míg végül fogolycserével szabadult.4 1 Haraszthy Kaliforniában San Diegoban telepedett meg, ott vett 160 acre földet, azon kezdett gazdálkodni. Európából — egyes, nem bizonyítható, de nem is cáfolható adatok szerint Magyarországról — hozott szőlővesszőkkel folytatott sikertelen kísérlete­ket. Közben telekspekulációval foglalkozott, omnibuszvonalat alapított, béristállót és mészárszéket nyitott. Egy ideig ő volt San Diego sheriffje, ilyen minőségében ő építtette a helybeli börtönt, amely azonban összedőlt, állítólag azért, mert kisprórolta volna belőle a cementet. Ez a kellemetlenség azonban nem nagyon csökkenthétté befolyását: Kalifornia tôrvényhçzôi gyűlésébe 1852-ben őt választották San Diego képviselőjéül, s egy adat szerűit a sheriffi hivatalba is sikerült bejuttatnia egy emigráns honfitársát.4 2 Mint kép­viselő javaslatot terjesztett be Kalifornia kettéválasztásáról, s — ami ennél is fontosabb — alaposan körülnézett San Franciscóban és környékén, s a törvényhozási időszak lejárta után átköltözött oda. 1853-ban 320 acre, 1856-ban további 640 acre földet vett San Franciscótól délre, ezeket Európából hozott szőlővesszőkkel - Alexandriai Muskotállyal és — állítólag Magyarországról hozatott Zirfandellel — telepítette be,-nemesítésükkel kísérletezett. Rendkívül zavarosak és tisztázatlanok viszont Haraszthy San Francisco-i arany­üzletei. Sztáray ezekről viszonylag keveset ír. Forrásai szerint Haraszthy 1854-től az Adams and Company cég finomítóüzemének vezetője, 1855-ben pedig az Egyesült Álla­mok San Francisco-i pénzverdéjének igazgatója volt. Ilyen minőségben William C. Rals­tonnak, a San Francisco-i Bank öf America igazgatójának rövid időre egymillió dollár értékű arany érmét adott kölcsön, amit Ralston a bank kirakatában helyezett el, hogy helyreállítsa a bank fizetőképességében megrendült bizalmat. Bár Haraszthy hiánytalanul visszakapta az arany érméket, éppen úgy perbe fogták, mint két évvel később 1857-ben, amikor nagyobb mennyiségű arany elporladt a finomítóüzem rossz működése miatt. 1861-ben mindkét eljárás felmentésével ért véget. Xantus János viszont 1857-ben, amikor San Franciscóban járt, részletes leírást adott Haraszthy és két 48-as emigráns, a czegei gróf Wass Sámuel és Urnay Lajos „aranyolvasztó és tisztító" gyáráról. Erről a vállalkozásról az igen ellentmondásos adatokból a következő kép bontakozik ki: Wass Sámuel a szabadságharc alatt diplomáciai missziót teljesített "0 Pivány Jenő: Magyarok Észak-Amerikában. 15-16. 41 Edmund Vasvary: i. m. 56,134. valamint Pivány Jenő: Magyar-amerikai történelmi kapcsola­tok, S3,Ács Tivadar: Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban, 38-40. 4 2 Xantus János: Utazás Kalifornia déli részeiben, Pest. 1860. 66.

Next

/
Thumbnails
Contents