Századok – 1978
BESZÁMOLÓ - A Magyar Történelmi Társulat 1977. évi működéséről (Szabolcs Ottó) 1179
1180 BESZÁMOLÓ nelemtanítási reform első tapasztalatainak felmérése adott alkalmat a II. Történelemtanítási Konferencia megrendezésére. Ekkor határoztuk el, hogy a jövőben tízévenként megvizsgáljuk a történelemtanítás helyzetét és továbbfejlesztésének feladatait. Most az iskolai történelemtanítás folyamatban levő korszerűsítése igen időszerűvé tette 10 évvel ezelőtti elhatározásunk megvalósítását. A konferencia sokoldalúan tekintette át a történelemtanítás múltját, jelenét és jövendő fejlesztésének útját. Gosztonyi János oktatási államtitkár a történelemtanítás helyét, jelentőségét és szerepét az egész iskolai nevelési folyamatban kijelölő bevezetője után Mátrai László akadémikus: „Történelemismeret és személyiség", Berend T. Iván akadémikus, μ Társulat elnöke: „Történelemtanításunk távlatai", majd Szabolcs Ottó főtitkár: „Történelemtanításunk helyzete és feladatai" címen tartott előadást. Az előadásokat számos korreferátum, majd széles körű vita követte. Unger Mátyás, a Társulat tanári tagozatának elnöke: „Történelemtanításunk és az új tantervek", Szebenyi Péter: „Az új tantervek pedagógiai koncepciója", Veres Géza: „A történelemtanítás korszerűsítése és a tanítás pedagógiája", Vladár Ervin: „Információhordozók rendszere az új tantervek megvalósításához", Glatz Ferenc: „A történelemtudomány és a történelemtanítás együttműködésének jövője és a tanárképzés", Balázs Györgyné: „Akadémiai kísérletek a történelemtanítás továbbfejlesztésére", Bíró Ferencné: „A történelemtanítás korszerűsítése és a tanár" címen tartott korreferátumot. A Budapesten, az MTA Nagytermében, kb. 250 résztvevővel tartott 2 napos konferencia vitája a referátumok, a korreferátumok és a 9 hozzászólás után Miklósvári Sándor minisztériumi főtanácsos, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója zárszavával fejeződött be. A tanácskozás széles sajtóvisszhangot kapott, majdnem minden országos napilap foglalkozott vele valamilyen formában, teljes anyagát pedig a Tankönyvkiadónál közreadjuk. Domanovszky Sándor születésének 100. évfordulója alkalmat adott arra, hogy nyilvános fórumon kíséreljük meg tisztázni szerepét és helyét a magyar történetírásban. 1977. november 18-án a MTA Filozófiai és Történelemtudományok Osztályaival közösen felolvasóülést rendeztünk. Az Ember Győző akadémikus elnökletével megrendezett, nagy érdeklődést kiváltott emlékülésen Glatz Ferenc: „Domanovszky Sándor helye a magyar történelemtudomány történetében" címmel tartott előadást. A Társulat ez alkalomból koszorút helyezett el Domanovszky sírján. A felolvasóülések sorában 1977. december 6-án Dolmányos István: „Dzierzynski októbere" címmel, Liptai Ervin, a MTT alelnöke elnökletével tartott előadást. A Társulat ez évben is folytatta a TIT Budapesti Szervezetével közös szakmai vitaestjeit. A vitaestek sorát a Béki Ernő elnökletével és Pintér István vezetésével megtartott „A KMP és a Márciusi Front a legújabb kutatások tükrében" téma nyitotta meg. Április 1-én „A két világháború közötti szociáldemokrácia kutatásának kérdéséről' téma került megbeszélésre Erényi Tibor, Hajdú Tibor, Márkus László, Pintér István, Szabó Ágnes, Szakács Kálmán vezetésével. Május 30-án értelmiség fejlődéséről a XVIII. században" címmel tartottunk vitaülést Kosáry Domonkos, Antal József, Bíró Ferenc, H. Balázs Éva, Heckenast Gusztáv és Huszár Tibor vezetésével. November 16-án Magyarország a második világháborúban az újabb kutatások tükrében" címmel tartottuk meg programunkat. A vitát vezették: Ránki György, Juhász Gyula, Karsai Elek, Sipos Péter és Tóth Sándor. Mindhárom vitaülés iránt nagy volt az érdeklődés és az aktivitás, egy-egy alkalommal 150—200 volt a résztvevők száma.
