Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Tilkovszky loránt: Németország és a magyarországi német kisebbség (1921-1924) 3
NEMETORSZÁG ÉS A MAGYARORSZÁGI NÉMET KISEBBSÉG 11 nemzetiségügyi minisztériumot megszüntetve, kormánybiztosokat nevez ki az egyes nemzetiségek ügyeivel való foglalkozásra: feladatuk lesz állandóan informálódni azok helyzetéről, meghallgatni panaszaikat; jogos kívánságaikat az illetékes minisztériumokhoz továbbítani, nem jogos igényeiket viszont elhárítani, megmagyarázva nekik azok jogosulatlanságát, s megnyugtatva őket. A kormánybiztosoknak nem lesz hivatali apparátusuk, (csupán egy-egy gépírónő áll rendelkezésükre); saját költség vetésük sem lesz: utazási és postaköltségeiket a miniszterelnökség fedezi. A főispánok utasítást fognak kapni, hogy a nemzetiségi kormánybiztosok munkáját támogassák. Az irányelv az volt, hogy a kormánybiztosok az illető nemzetiséghez tartozó, illetve abból származó, de magyar szempontból feltétlenül megbízható személyek legyenek. Német kormánybiztosnak Steuer Györgyöt szemelték ki; ez valóságos kihívást jelentett azonban Bleyerék mozgalma számára. Steuer ugyanis, mint a kezdetben Bleyer által vezetett nemzetiségügyi minisztérium államtitkára, és német főosztályának vezetője, belső harcot folytatott Bleyer ellen, a magyar közhangulattal megegyezően helytelenítve a német mozgalom megszervezését a már asszimilálódottabb népességű területeken. Fellépésének jelentős szerepe volt Bleyer megbuktatásában, majd a minisztérium fokozatos leépítésében s végül felszámolásában. 1917—1918. évi Torontál vármegyei főispán korában is ellenezte a német mozgalmat, nevezetesen egy kultúrszervezet létrehozását.13 Steuer kormánybiztos csak az 1922. május 28. — június 1-i nemzetgyűlési választások után kezdte meg tényleges tevékenységét. A Bleyerék által oly várakozással tekintett új választások előkészületeiről szólva Fürstenberg követ március 16-i jelentése eléggé gondterhelten számolt be arról, hogy a miniszterelnök ígéretei és számos kedvező sajtómegnyilvánulás ellenére a német nemzetiségi mozgalom választási kilátásai nagyon bizonytalanok. A magyar közvélemény a trianoni Magyarországot nemzeti államnak tekinti, nem akar tudomást venni a nemzetiségekről, még a több mint félmilliós németségről sem, s a városokban már régebbről végbement asszimilációt immár a falvak németségére is ki akarja terjeszteni. „Ilyen körülmények közt az itteni német politikusok számára nem lehetséges saját német zászló alatt, mint német pártcsoport fellépni", — mint korábban a KNEP keretébe tartozó Német-keresztény Gazdasági Párt (Deutsch-christliche Wirtschaftspartei), majd új nevén Német-keresztény Integritáspárt (Deutsch-christliche Integritätspartei) formájában történt. A német jelleg hangsúlyozása maga után vonhatja, hogy mint pángermán agitátorokat támadják őket, akik mesterségesen keltenek nemzeti mozgalmat a különben nyugodt és elégedett német lakosságban. Ezzel a váddal ellenfeleik lehetetlenné tehetik őket: az egyik legaktívabb sváb politikusnak, a pángermanizmussal vádolt Donawell professzornak a kormány tudtára adta, hogy egyáltalán nem vehet részt a választásokon. Ha Bleyerék kifejezetten mint német jelöltek lépnek fel, német választóiknak a jelenlegi atmoszférában nem lesz bátorságuk a nyüt szavazás során kiállni mellettük. Mindezek figyelembevételével Bleyer, továbbá Matthias Frühwirt, Johannes Huber, Johann Faul-Farkas a német jelleg kidomborítása nélkül lépnek fel jelentősebb német lakossággal rendelkező választókerületekben, a KNEP Ernst-Huszár-féle csoportjához tartozó képviselőjelöltekként, tehát ugyanabban a politikai keretben, amelyben az 1920 januári választásokon a magyarországi német mozgalom jelöltjei oly számottevő sikerrel szerepeltek. 13PA AA, Pol. Abt. II. Ung. Politik 2. (Politische Beziehungen Ungarns zu Deutschland) Bd. 2. Feljegyzés, Bp. 1922. jún. 6.
