Századok – 1978

ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Zsukov; E. M.: Az általános szociológiai és a történelmi törvényszerűségek kölcsönös viszonya 1165

1174 Ε. M. ZSUKOV szándékosan vulgarizált, meghamisított értelmezésével igazolja ennek tagadását. A determinizmust helytelenül úgy állítják be, mint ami automatikusan érvényesül és teljességgel kizárja az ember tudatos, akotó tevékenységét.2 3 A gazdasági determinizmus fogalmát „ad absurdum" viszik, a történelmi folyamat fogalmát pedig úgy magyarázzák, mint az előbbi egyenes vonalú és primitív interpretálását. Nyilvánvaló, hogy e „kritikusok" számára a dialektika teljesen idegen és ellenséges. Mint már említettük, az általános szociológiai és a konkrét-történelmi objektív törvények működése által meghatározott történelmi folyamat törvényszerűsége elismerésének semmi köze nincs a történelem fatalisztikus felfogásához. Sem az általános szociológiai, sem pedig a részlegesebb, történelmi törvények nem merev, formális jogi fogalmak. A társadalmi fejlődés törvényei más jellegűek, s a társadalom objektív, gazdaságilag determinált mozgásirányának kifejezésére szolgálnak. Ezek a törvények nem függnek az emberi akarattól, s nem lehet őket sem önkényesen előírni, sem pedig hatályon kívül helyezni. Ugyanakkor ezek a törvények csak a társadalom általános mozgásirányát mutatják, de nem tükrözik életének kivétel nélkül valamennyi oldalát. Mint Lenin rámutatott, minden törvény szűk, nem-teljes, közelítő."2

4

Ebből is kitűnik, mennyire nem helytálló a társadalmi feljődés törvényének metafizikus értelmezése, mely a marxizmus ellenfeleit jellemzi. A törvények nem önmagukban hatnak, hanem a társadalmi tevékenységen keresztül nyilvánulnak meg, amely gyorsíthatja, vagy lassíthatja érvényesülésüket, sőt, átmenetileg még ellentétbe is kerülhet a társadalom mozgásának a törvényben kifejezésre jutó, uralkodó tendenciájával. A történelmi tapasztalat azt bizonyítja, hogy az emberiség előrehaladása nemcsak útvesztőkkel járt együtt állandóan, hanem bizonyos tér- és időbeli visszalépésekkel is. Ebből nyilvánvaló, milyen nagy jelentőségűek a történelemben azok a valóban haladó társadalmi erők, amelyek a legadekvátabb módon tükrözik koruk, egy konkrét történelmi korszak szükségleteit, s amelyeknek tevékenysége segítséget nyújt az általános szociológiai és a történelmi törvények feltárásához és megfelel az általuk kifejezésre juttatott tendenciának. A társadalmi jelenségek sokfélesége vitathatatlan tény. A társadalmi fejlődés törvénye egyáltalán nem „érvényteleníti" ezt a tényt. Ez a törvény az említett fejlődésnek csak azt a fő irányát határozza meg, amely a felszínen nem mindig látható, de amely végeredményben feltétlenül a termelési viszonyok és a termelőerők dialektikájától függ. A termelőerők állapotában bekövetkező változások végeredményben eleve meghatározzák a legmélyebbreható társadalmi változásokat. Nemcsak a tudatos emberi tevékenység eredményeként érvényesülnek azok az objektív fejlődési tendenciák, amelyeket az anyagi termelőerők mozgása határoz meg. Ezért a materialista történetfelfogástól szervesen távol áll a vulgáris mechanisztikus materializmus. A társadalmi fejlődés törvényei utat törnek / 2 3

„A dialektikus determinizmus tételének csak az a tétel nevezhető, mely szerint a történelmet meghatározott törvényszerűségek irányítják, mely tétel tehát az oksággal függ össze es amely elismeri az emberi tevékenyésg aktív szerepét a történelemben." (J. Topolski: i. m. XII. fej.) Ugy véljük persze, hogy a Topolski által használt „dialektikus determinizmus" terminológia nem túl szerencsés, mivel ez nem világítja meg az emberek termelő tevékenységének, a tágabb értelemben vett gazdálkodásnak a meehatárözó jelentőségét. Annak hangsúlyozása azonban, hogy a társadalmi aktivitás milyen rendkívüli fontosságú a történelmi folyamatban („a történelmet az emberek csinálják"), teljességgel nélkülözhetetlen a gazdasági determinizmus nyárspolgári értelmezésére tett kísérletek leküzdésére. 2"Lenin, összes, 29. köt. 12.