Századok – 1978
ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Zsukov; E. M.: Az általános szociológiai és a történelmi törvényszerűségek kölcsönös viszonya 1165
SZOCIOLÓGIAI ÉS TÖRTÉNELMI TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK 1167 hanem a lényegében egy és ugyanazon történelmi folyamatok sajátosságáról, minden egyes nép történelmi egyediségéről."4 A történelmi törvények szerepe azonban nem merül ki az általános szociológiai törvényszerűségek konkretizálásával. Mivel genetikailag összefüggnek az általános szociológiai törvényekkel, önállósággal bírnak és, a maguk részéről, létrehozzák a társadalom egyes formáira vagy fejlődési szakaszaira vonatkozó, egymás mellé rendelt, kölcsönösen összefüggő és egymást kölcsönösen feltételező történelmi törvényszerűségek többékevésbé egyedi jellegű rendszerét. Ily módon az általános szociológiai és a történelmi törvények kölcsönös viszonya (mind az általánosabbakat, mind pedig a részlegeseket illetően) az általános, különös és egyes kategóriájával fejezhető ki. A kérdés ilyen jellegű megfogalmazása teljes mértékben kizárja annak lehetőségét, hogy az egyes törvényszerűségeket szembeállítsák a többivel, sőt ellenkezőleg, feltételezi összefüggésüket, összefonódásukat. Lenin rávilágított, hogy „... az egyes nem létezik másképp, csak abban az összefüggésben, mely az általánoshoz vezet. Az általános csupán az egyesben, az egyes által létezik. Minden egyes (így vagy úgy) általános. Minden általános egyes (annak részecskéje vagy oldala vagy lényege).'" A termelőerők szintje és a termelési viszonyok összhangjának törvénye a példája annak az általános szociológiai törvényszerűségnek, mely meghatározó szerepet játszik számos történelmi törvény vonatkozásában. Ez az általános szociológiai törvény, amely kétségtelenül dominál a részleges törvények felett, mintegy összekapcsolja egymással az összes társadalmi-gazdasági formációt és ugyanakkor lehetővé teszi a társadalom fejlődésének, mint egységes természettörténeti folyamatnak a vizsgálatát. Az antagonisztikus formációkban az osztályharc törvénye jelent még egy igen fontos szociológiai törvényszerűséget, mivel maga ez a törvény a materialista dialektikának az ellentétek egységéről és harcáról szóló, általánosabb törvényéből származik. Ε törvény működése rendkívül széles körű és konkrét megnyilvánulása a legkülönbözőbb szinteken lehetséges, a formáció szintjétől kezdve egészen a társadalmi organizmus legegyszerűbb, alsóbb sejtjéig bezárólag. Az elsőből következik a másik általános szociológiai törvény, amely alapvető fontosságú a történettudomány számára: ez a társadalmi-gazdasági formációk progresszív váltakozásának törvénye. Ez, a maga részéről, „őse" egész sor olyan egymás mellé rendelt történelmi törvénynek, amelyek feladata, hogy ne csak meghatározott társadalmigazdasági formációk mozgásának (keletkezésének, fejlődésének és bukásának) elvét tárják fel, hanem azok egyes elemei vagy szakaszai konkrét fejlődési törvényeit is. Magától értetődik, hogy a történelmi törvények egész bonyolult ,hierarchiája" nem vezethető le pusztán absztrakt-logikai konstrukciók útján, hanem mélyre ható történeti kutatás során nyert adatok általánosításának eredményét kell képeznie. Az általános szociológiai és a történelmi törvények kölcsönviszonyát olykor egy sorba állítják a történeti és a logikai kategóriájával. Ilyenkor az általános szociológiai 4Lásd: M. A. Barg: Metodologicseszkie voproszii isztoricseszkoj nauki. In.: Ocserki metodologii poznanija szocial'nüh javlenij. Moszkva, 1970. 294. 5Lenin, összes, 29. köt. 296.