Századok – 1978
ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Zsukov; E. M.: Az általános szociológiai és a történelmi törvényszerűségek kölcsönös viszonya 1165
ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN E. M. Zsukov: AZ ALTALÁNOS SZOCIOLÓGIAI ÉS A TÖRTÉNELMI TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK KÖLCSÖNÖS VISZONYA Már az ókorban értették azt, hogy a történelmi tények és események magyarázatra szorulnak. A történelmi folyamat törvényszerűségéről vallott eszme csírái megtalálhatók Thuküdidésznél. Polübiosz felhívta a figyelmet, hogy ebben a folyamatban ismétlődések vannak, amelyek nyilvánvalóan nem véletlenszerűek. Az újkorban többször történtek kísérletek a társadalmi fejlődés törvényeinek megfogalmazására. J. A. Condorcet, később pedig A. Comte és főként ez utóbbi követői, J. S. Mill és H. Spencer, arra törekedtek, hogy a történettudományt az egzakt, alkalmazott tudományok szintjére „emeljék". Ezek a kísérletek azonban sikertelenek voltak. Csak akkor került valóban szilárd alapra a történettudomány, amikor Marx feltárta a történelem materialista értelmezését. A megszámlálhatatlan spekulatív hipotézist, a tisztán spekulatív jellegű, időnként azonban jelentős, csaknem zseniális találgatásokat felváltotta a társadalmi fejlődés törvényeinek pontos ismerete. A törvény, vagyis a jelenségek (lényegek) megállapított kölcsönös függése és kapcsolata tartósan bekerült a történelmi ismeretek közé, s azokat rendszerré, vagyis igazi tudománnyá változtatta. Hegel A logika tudománya című művét kivonatolva Lenin megjegyezte, hogy „ . . . a törvény fogalma egyik lépcsőfoka a világfolyamatban levő egység és összefüggés, kölcsönös függés és teljesség emberi megismerésének".1 Lenin úgy fogalmazta meg a törvény fogalmát, mint „lényegek viszonya vagy lényegek közötti viszony".2 A materialista történetfelfogás meghatározó jelentőséggel bír kivétel nélkül valamennyi, a társadalom vizsgálatával foglalkozó tudomány számára. Annak következtében, hogy megállapította a társadalmi fejlődés egységes tudományos kritériumát és meghatározta mozgásának alapjait, a politikai gazdaságtan számára, amely a társadalmi termelés fejlődésének és az anyagi javak elosztásának törvényeit kutatja, az állam és a jog vizsgálatával foglalkozó jogtudományok és az összes többi társadalmi szak*A cikk magvát az az előadás képezi, melyet a szerző 1977. február 3-án tartott „A társadalom történeti fejlődésének törvényszerűségei és kölcsönviszonyuk az általános szociológiai törvényekkel" címmel rendezett konferencián. 1 Lenin, összes, 23. köt. 123. 2 Uo. 125. 11*
