Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Szenté Péter: Egy elfelejtett amerikás magyar - Haraszthy Ágoston 110
118 SZENTE PÉTER rére, felsorolva az államonkénti árfolyamokat. Táblázatok hosszú sorával mutatja be — államonként — az állatállomány nagyságát, a növénytermesztés és az ipar termelési eredményeit, majd az egyes államok közötti kereskedelmet - kormányzati szakaszok, államok, valamint árucikkek szerint tagolva. Ezt a demográfiai mutatók táblázatai követik államok, korcsoportok, nemek és fajok szerinti tagolásban. Külön táblázatokban szerepe: államonként a foglalkozások szerinti megoszlás és a rabszolgák száma. Ugyancsak álla monként közli a közoktatás legfontosabb statisztikai mutatóit, az egyes felekezetek tagjainak számát, a bankok számát és a vasutak hosszát. Befejezésül megadja a legnagyobt városok földrajzi szélességét és hosszúságát, valamint legfontosabb meteorológiai jellem zőiket. Haraszthyt különösen érdeklik az igazságszolgáltatás rendszere és a büntető intéz mények - több mint ötven oldalt szentel leírásuknak. Az igazságszolgáltatás intézményei nek felsorolását követően államonként közli az igazságügyi tisztviselők számát és ezel· fizetését, majd a bűncselekmények fajtáit és ezek gyakoriságát, s a rájuk kiszabhatc büntetéseket. Végezetül még néhány oldalt szentel az Államok kereskedelmének, ipará nak, adóügyének és kereskedelmi flottájának is. Itt kell megjegyeznünk, hogy Haraszthy - Bölöni Farkassal ellentétben - nemcsal saját reflexióit nem nagyon közli, de nem is nagyon értékeli a látottakat. Ezzel természe tesen nem azt akaijuk mondani, hogy könyve nem egyéb, mint adatok hatalmas méretű alig-alig áttekinthető konglomerátuma, melyből a reflexiók teljesen hiányoznak: Nev York esetében kiemeli a kereskedelem alapvető fontosságát a város életében, Buffalóná az ipart, Milwaukeeben megemlíti, hogy a várost négy év alatt építették fel, s valam enyhe együttérzését tapasztalhatjuk az indiánokkal kapcsolatban. New Orleansban kifejti hogy a várost a franciás erkölcstelenség jellemzi az új-angliai puritanizmussal szemben tesz egy-egy enyhe elítélő megjegyzést a rabszolgaságról, Washington sírjánál közhely szerűen elejti, milyen nagy ember volt, végül megemlíti, hogy az amerikai zene csal fejfájást okoz az európai embernek. Néha egy-egy összehasonlítást is tesz az európai — é hazai — viszonyokkal: ő is megjegyzi, hogy Amerikában sokkal több az újság, mint bárhc másutt, két helyen is említi, hogy az Államokban sokkal kevesebb a rabok száma — lakosság számához viszonyítva -,mint Magyarországon, pedig szigorúbbak a törvények, -s javasolja a kegyelmi törvény bevezetését Magyarországon is. Kitér arra, hogy az Egyesül Államokban nincsenek céhek, amik az ipar fejlődését gátolják, végül leír néhány amerikí találmányt — gőzkapa, gyalugép,, szegverőgép — amiket jó lenne Magyarországon i meghonosítani. Ezek a megjegyzései azonban elszórtak maradnak, nem épülnek bel szervesen művébe, s legfőbbképpen nem adnak neki egységes szerkezeti keretet, politikí és gazdaságtani szempontrendszert. Bölöni Farkas könyvének egységességét az biztosítja, hogy mindent, amit lát, ke politikai kategória, a szabadság és az egyenlőség fogalma szempontjából vizsgál, mé akkor is, ha kissé idealizáltan látja az Egyesült Államokat. A jog szerinti egyenlőség tes; becsületesekké az amerikaikat, a szabadság vonzza Amerika földjére az odavándorlókat, szabadság az oka az Államok lendületes fejlődésének a feudális Kanada stagnálásáv; szemben. Néha már-már mosolyogtatóan naiv következtetések is adódnak számára: a utcák tisztaságát is a szabadság következményeként próbálja megmagyarázni. „Századi kon át vitatott elv volt, hogy pap és király nélkül státus fenn nem állhat, s íme, quakerek másfél század, s Amerikai ötvennégy esztendő alatt az ellenkezőt bizonyítja
