Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Lukács Lajos: A Vatikán és versailles-i kormány kapcsolata az 1871-es Párizsi Kommün időszakában 1142
A VATIKÁN ÉS A VERSAILLES-I KORMÁNY KAPCSOLATA 1145 egyéniség számára, talán a képességek és tetterő hanyatlását hozta volna magával — de ez esetben nem így történt. Sőt éppen e nemzetközi eseményekben oly gazdag és válságos évtized — mely a francia császárság belső ellentéteit kiélezte, nemzetközi politikáját sorozatos kudarcokkal terhelte, mely Európában és Amerikában egyaránt a demokratikus mozgalmak újabb és újabb hullámát váltotta ki — tette fokozatosan óvatossá Chigi tevékenységét.8 Az 1870-es háború gyors kibontakozása és a császárság bukása után — a párizsi diplomáciai testület tagjaihoz hasonlóan — a pápai nuncius is elhagyta a francia fővárost és először Toursban, majd a Thiers-kormány átmeneti állámáshelyén, Bordeauxban működött egy rövidebb ideig, később pedig a kormánnyal együtt Versailles-ba teszi át székhelyét.9 Chigi működésével kapcsolatban óhatatlanul felvetődik a kérdés, hogy a Vatikánba szorult és ezernyi problémával küzdő pápai kormányzat voltaképpen mit is várt, mit is óhajtott elérni Chigi küldetésén keresztül. Hogyan alakultak ki,fogalmazódtak meg azok a legfontosabb kérdések, melyekben a Vatikán támaszt és segítséget várt Franciaországtól? 1870 őszétől Rómába küldött nunciusi jelentések nagyfokú precizitással és gondossággal tárták a Szentszék elé a vesztes háború ezernyi gondját és problémáját, azt a módot, ahogy a Nemzeti Védelem kormánya igyekezett mindenképpen békességre jutni a porosz hatalommal.1 0 Az 1871. január 28-án létrejött fegyverszünettel, mely a győztesek számára már biztosította területi követeléseik és a hadisarcra vonatkozó igényeik teljesítését - a köztársaság kormánya szabad kezet kapott az egyre kritikusabb belpolitikai válság rendezéséhez, a Versailles-ban gyülekező ellenforradalmi csoportok érdekeinek megfelelően.11 Chigi jelentései hamarosan arról győzték meg a Szentszéket, hogy a francia császárság bukása voltaképpen nem is keltett pótolhatatlan űrt a vatikáni érdekek szempontjából és remélhető, hogy az új francia polgári kormány a maga nagyon is mérsékelt köztársasági irányával, konzervatív társadalmi törekvéseivel, kellő támaszává válhat a Szentszék érdekeinek. Ezen reményekre annál is inkább építeni kívántak, mert az események napról napra bizonyították, hogy Thiers kíván és tud is a monarchista képviselők óhajai szerint eljárni és voltaképpen a társadalom valamennyi konzervatív-ellenforradalmi jellegű erejét összefogni kívánja a Párizsban kialakult forradalmi góc mielőbbi letörése érdekében.12 Antonelli államtitkár, a bíborosok testülete aprólékos figyelemre méltatott minden hírt, ami ezekben a kritikus napokban Franciaországból, de elsősorban Versailles-ból érkezett, ahol összegyülekeztek mindazok a francia politikai erők, melyektől Róma még sokat várt és remélt. Ha voltak is bizonytalanságok kezdetben Thiers kormányelnök működésével kapcsolatban, azok hamarosan elültek és mind a nyilvánosságra került kormánynyilatkozatok, mind az azokat kísérő tettek, egyaránt indokolttá tették a Szentszék optimistább hangulatát a francia változásokkal kapcsolatban. A legfontosabb, amit "Vö. Giuseppe de Marchi: Le Nunziatuie Apostoliche dal 1800 al 1956. Roma, 1957. 55, 127; J. Maurain: La politique ecclésiastique du Second Empire de 1852 à 1869. Paris, 1930. 668. és köv. 'Chigi Antonellinek, Bordeaux, 1870. dec. 23. (Archivio Segreto Vaticano - a továbbiakban: ASV. Segreteria di Stato - a továbbiakban: S. St. 1871. Rub. 242. fasc. 2. 1695/645.). I 0 Chigi jelentései Antonellinek, 1870. okt. - dec. (uo.). II Vö. Hanotaux: Histoire de la France. I. 20. és köv. "Chigi Antonellinek, Bordeaux, 1871. febr. 13. (ASV. S.St. 1871. Rub. 242. fasc. 2. 1741/1065); febr. 17. (uo. 1715/1072); 1871. febr. 26. (uo. 1717/1193).
