Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Szenté Péter: Egy elfelejtett amerikás magyar - Haraszthy Ágoston 110
EGY ELFELEJTETT AMERIKÁS MAGYAR 115 hogy — bár kis mértékben már első kiutazása előtt is tudhatott angolul —, de véglegesen csak Amerikában sajátította el a nyelvet. Egyhelyütt útirajzában is említi nyelvi nehézségeit.2 7 Esetleges francia nyelvtudásáról viszont semmiféle adatunk nincs, hacsak nem tekintjük ilyennek, hogy egyik fiát Párizsba küldte taníttatni. Ha Tocqueville könyvét nem is olvasta, olvashatta a Figyelmezőben róla megjelent ismertetést, mely azonban nem tartalmaz a fentebb már vázolt Amerika-képhez képest döntően új elemeket - végkövetkeztetésétől eltekintve: „Nemde természetes, hogy épen Tocqueville' munkájából következtetik sokan azon bizonyítványt, hogy Európa' népeire az önkormány nem alkalmazható, 's hogy itt a' democratia lehetetlen? ",2 8 Olvashatta esetleg a fordító, Fábián Gábor által a könyv megjelenése előtt közreadott részleteket is.2 9 Bölöni Farkas - olvasói további tájékozódását is elősegítendő - pontos bibliográfiai utalásokkal ellátva megnevezte azt az öt művet - három angol, egy francia és egy német nyelvűt —, melyeket rtikönyvként használt.3 0 Ezzel esetleg Haraszthynak is nyújthatott néhány tájékozódási »ntot, de Haraszthy útirajzában csak általánosságban utal korábbi olvasmányaira, s a ailönböző nemzetiségű Amerika-utazókra.31 Ismeretei egyik legfontosabb forrását jelenette viszont az a két amerikai és egy angol ismerőse, akiket a mehádiai fürdőkben ismert neg, s meg is hívott Bács megyei birtokaira 1839-ben.32 Haraszthy 1840. március 27-én indult el Magyarországról. Bécsen, Prágán, Drezdán, Jpcsén, Magdeburgon és Hamburgon keresztül érkezett Londonba, ahol — egy Párizs>a tett kirándulás után - hajóra szállt. Utján már említett rokona, Halász Károly kísérte; zülei, lengyel származású felesége, Dedinszky Eleonóra és fiai, Géza, Attila és Árpád >tthon maradtak futaki birtokain. Haraszthy és Halász szerencsésen New Yorkba érkezek, s innen indultak amerikai körútjukra. Útjuk lényegesen tovább tartott és sokkal lagyobb területeket fogott át, mint Bölöni Farkasé. Főbb állomásai: New Yorkból a ludsonon Albanyig hajóztak, ahol nyugatra fordultak, s továbbra is vízi úton - az Erie satornán — Syracusába mentek. Innen szárazföldön vágtak át az Ontarioig, ahol ismét lajóra szálltak, hogy eléljék a Niagarát. A Niagara mentén vasúton átkeltek Buffaloba. tövid rochesteri kitérő után az Erie tavon hajóztak tovább Clevelandba, majd Detroitba. Végighajózták a Huron - és a Michigan — tavakat, egészen Milwaukeeig. Innen kiindulva 'ejárták az akkor még alig civilizált Wisconsint és Illinoist. Wisconsinban Haraszthy lirtokot vásárolt az azonos nevű folyó partján, s ezen várost alapított Széptáj néven. Ez a ésőbbi Town Haraszthy, majd Sauk City, sőt, Pivány adata szerint közben Westfieldnek ί hívták. „Sauk" a winnebago indiánok egyik törzsének neve.33 1840—41 telét Harasztiyék Széptájon vészelték át, s tavasszal innen indultak tovább nyugatra. Útközben 21 Haraszthy Ágoston: Utazás Ej szakamerikában I. 44: „Szép és hosszas angol beszédek tartati, mellyeket azonban nem fogtam fel egészen, minthogy szónoki nyelven adattak eló', én pedig az gol nyelvben még akkor elég jártas nem valék." 2 * Figyelmező, 1837.1. 25. sz. 207. 2 9 Tocqueville: i. m. I. köt. VI. 3 "Bölöni Farkas: i. m. 133-134. 31 Haraszthy: i. m. I. 6,16-17. 3'I. m. 15-16. 3 3 Pivány Jenő: Magyar-amerikai történelmi kapcsolatok. 28, amely Feleki Károly New Yorkn lakó bibliográfus személyes közlésére hivatkozik. 8«
