Századok – 1978

KÖZLEMÉNYEK - Nagy László: Erdélyi „boszorkányperek" a politikai hatalom szolgálatában 1097

ERDÉLYI „BOSZORKÁNYPEREK" 1101 Mindezek bizonyítására először szeretnénk közelebbről bemutatni a három vádlott asszonyt, majd Bethlen Gábor helyzetét a fejedelemmé választását követő hónapokban, s ezután kívánjuk ismertetni a perek igazi történetét, azok rejtett hátterével együtt. Mit tudunk a három vádlottról? Előrebocsáthatjuk, hogy kettőről rendkívül keveset, és a harmadik, a leghíresebb életében is sok a fehér folt, a homályos részlet. Joggal elmondható, hogy mindhármuk élete olyan homokba rajzolt életsors, amelyekből ugyancsak keveset örökített meg a história. Dengeleghy Mihályné Török Kata asszony, az 1614-es per „fő-vádlottja" Móricz fantáziája nyomán aprótermetű, almapiros arcú, kacagásával férfiszíveket megbabonázó, okos, felvilágosult szépasszonyként jelenik meg az Erdély-trilógia lapjain. Alakjában a regény megjelenésekor Csinszka ismert magára, és megsértődött. A „Török Kata bűnpere" cím alatt publikált periratokból azonban még az asszony kora sem derül ki, nemhogy a külalakjáról kaphatnánk azokból valamiféle fölvilágosítást. Az, hogy vonzereje a női varázsában, vagy a vagyoni helyzetében rejlett-e — úgy véljük, örökre titok marad. Hiszen még azt sem tudjuk bizonyosan, hogy hány esztendős lehetett Dengeleghy Mihály lippai főkapitány özvegye 1612-ben. Akkor, amikor — legalábbis a tanúvallomások szerint — unokaöccse, Báthory Gábor fejedelem sokszáz szeretője után is olyan olthatatlan szerelemre gyulladt iránta, hogy rabjává vált az asszony érzékiségének. Személyi adatairól mindössze annyit közölnek a periratok, hogy „Török Kata asszony" először Bogáthi Miklósnak, majd mihályi Csáky Istvánnak volt a hitvese, s harmadszorra ment férjhez Dengeleghy Mihályhoz. A családtörténeti munkákból megtudható, hogy az asszony enyingi Török Istvánnak és Iffjú Annának volt a gyermeke, s így Majlát Margit közös anyai nagyanyán keresztül volt vérszerinti rokona Báthory Gábornak.6 A vérrokonság tehát bizonyíthatóan fennállott közöttük, de vajon milyen bizonyítékok támasztják alá a „vérfertőző" szerelmi kapcsolat létrejöttét? Ennek a „bűnös viszonynak" az igazolására egyes történészek az 1614-es ,,'ooszorkányper"-ben elhangzott tanúvallomások mellett hivatkoznak azokra a birtokadományokra, amelyeket az asszony a fejedelem „kegyencznőjeként", „főúri ágyasakén?' kapott Báthory Gábortól. Általában két nagyobb adományt említenek: Hunyad és Huszt várakat a hozzájuk tartozó hatalmas uradalmakkal.7 Ezekkel a „bizonyítékokkal" azonban némi baj van! Hunyadot ugyanis még Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem adományozta az enyingi Török-családnak 1584-ben. Jóllehet 1605-ben a családtól elkobozták ezt a birtokot és Bethlen Gábor kapta '•Majlát Margit első félje somlyói Báthory András volt (Gábor és Anna apai nagyatyja), aki 1563-ban halt meg. özvegye később feleségül ment Iffjú Jánoshoz, Török Kata anyai nagyatyjához, aki fiatalabb korában Szigetvárott katonáskodott, s azután ment Erdélybe. Az ő leánya volt Imreffi Jánosné Iffjú Kata. 7Ld. Kőváry L.: Erdély történelme. Kolozsvárott, 1863. IV. köt. 17, 54, Szamosközy /.. Történeti maradványai. Monumenta Hungáriáé Historica, Seriptores - MHHS - XXX. köt. 24. 7*