Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Puskás Ildikó: A védikus társadalom kialakulásának előzményei 98
106 PUSKÁS ILDIKÓ Éppen a purohita hivatalának fejlődése mutatja a társadalom szerkezetében bekövetkezett jelentős változásokat, amelyek az árja — nem-árja lakosság huzamos együttélése során jöttek létre. Minthogy a brahmanok hatalmának növekedése csak azután vált nyilvánvalóvá, hogy az ethnikai keveredés megtörtént és állandósult, elképzelhetetlennek látszik a két dolgot egymástól elválasztani: a nem-árják legfontosabb hozzájárulása az új társadalmi szerkezet kialakításához éppen az volt, hogy a papságot kivételes szerephez juttatta, sokkal jelentősebbhez, mint amilyet a hódítás előtti árja társadalomban élveztek. Ez csak úgy lehetséges, ha feltételezzük, hogy a bennszülött chalcolithikus lakosság életében a papság hasonló szerepet játszott, és az ő potenciális hatalmukat olvasztotta a magáéba az árja papság, vállalva az összeolvadás következményeit is, mert egyúttal politikai befolyása is növekedett. Valójában a két társadalom uralkodó elemeinek mindkét fél számára hasznos pozíciót biztosító fúziójáról volt szó. (Ld. MDhS V. 23.) Ez az elképzelés beleillik az Indus-völgyi civilizáció társadalmáról alkotható képünkbe, amelyben a főszerepet a pap-király vagy theokratikus uralkodó csoport játszotta.3 2 Egybevág a dravidák nyelvészetileg igazolt É-indiai elterjedésének tényével3 3 és megegyezik az Indus-völgyi írásmegfejtés eddigi eredményeivel.3 4 Az írásmegfejtésekkel és az összehasonlító ikonográfiái kutatásokkal egyre világosabb kép alakul ki az Indus-völgyi civilizáció vallásáról, amelynek sajátosságai a következőkben foglalhatók össze: a kultuszok középpontjában a későbbi Siva és Brhaspati istenek prototípusa állt, aki alighogy túljutott a thériomorf fejlődési szakaszon, anthropomorf formájában már a 'Világ Ura', egyszersmind az asztrális szimbolikának az Indus-völgyben legnagyobb szerepét betöltő Jupiter bolygónak (amelynek mozgása az Indus-völgyi kalendárium egyik alapja) a megtestesülése; a vele azonosságát hangsúlyozza az égtájakkal, a venerált állatokkal való kapcsolata is. Termékenységi aspektusára vethet fényt a phallikus kultusz kétségtelen megléte és a Termékenység-Istenanyával való kapcsolata. A Magna Mater Indus-völgyi változatának kultusza egyenrangúnak, sőt egy korábbi időszakban jelentősebbnek tetszik a proto-Siva-Világura kultuszánál. A termékenység kultusz közvetlen velejárója a masculin és feminin termékenységet jelképező állatok és növények kultusza, különösen a bika-, kígyó-, asvattha-fa kultusza. A szertartások gyakorlati kivitelezésében nagy szerepet játszott az ablutio, amint azt a fontos Indus-völgyi települések régészeti leletei sokszorosan igazolják. A jellegzetes Indus-völgyi pecsételők nagy számá-3 2 A theokratikus uralkodó v. uralkodói testület lehetségességét fogalmazta meg Marshall: i.m., S. Piggott: Prehistoric India. London, 1950, E.J.H. Mackay: The Indus Civilization. London. 1937. D.D. Kosambi.: The Culture and the Civilization of Ancient India. London. 1965, és nyomukban a késó'bbi kézikönyvek. A korábbi szakrális királyság intézményének örökletes (amelyet Ja. V. Vaszilkov valószínűsített eló'ször a Proto-India: 1972. II. kötetében) királysággá alakulására mutatnak az új kutatások, vö.Ju.V. Knorozov, in.Proto-Indica: 1973. 3 3 Ld. 21. sz. jegyzet, továbbá T. Burrow, és.S.Κ. Chatterji, id. művei. 34 Az Indus-völgyi írás megfejtésének teljes korábbi történetéhez Id. N.V. Gurov, in Proto-Indica: 1972. I, ehhez kiegészítésül csak néhány későbbi recenzió, Zide-Zvelebil id. fordítása; J.V.R. Kinnier-Wilson, Indo-Sumerian. A New Approach to the Indus Script. Oxford. 1974 merőben spekulatív könyvecskéje sorolható fel, valamint a jelentős új eredményeket közlő Proto-Indica: 1975. Moszkva, 1975. Burrow, „Dravidian and the decipherment of the Indus script", Antiquity XLIII (1969) 274-278. G. Clauson-J. Chadwiek, „The Indus script deciphered? " Antiquity XLIII (1969) 200-207; A. R. K. Zide-K. Zvelebil res. Parpola et al., Decipherment. . . Copenhagen. 1969. Uők, Progress in the deciferment. Copenhagen. 1969, in Indo-Iranian Journal XII/2, 126-134; R. V. Zvelebil lec. J. V. Kinnier-Wilson, Indo-Sumerian. Oxford. 1974 in JRAS 1977. 211-214.
