Századok – 1978
FOLYÓIRATSZEMLE - Stewart; James: A helyzet és a harc Észak-Írországban 999
1010 PACH ZSIGMOND PÁL 23 1 /3 mázsa, tehát 7 brassói és brassó-környéki kereskedő összesen 98 3 /4 mázsa borsot hozott be, 4043 2 /3 forint vámértékben. Az erdélyi kereskedők Brassóba való borsbehozatala eszerint nem érte el, de megközelítette a havasalföldiek Nagyszebenbe irányuló importját. A román fejedelemségekben kereskedők brassói behozataláról a huszadjegyzék következő részlete tájékoztat, amely ezt az alcímet viseli: ,,Sequuntur Moldavienses et Transalpinenses". Az itt szereplő borsbehozatali tételeket három táblázatba foglaltuk: a 4. számú táblázatba a havasalföldiek (Transalpinenses), az 5. számúba a moldvaiak (Moldavienses) kerültek; végül a 6. számú táblázatba iktattuk azokat a bejegyzéseket, amelyekről nem lehet megállapítani, hogy melyik román fejedelemségből származó kereskedőkre vonatkoznak. A 4. számú táblázat szerint: a) A havasalföldi kereskedők az erdélyiekhez hasonló vámkezelésben részesültek több szempontból: a bors mázsáját 60 fonttal, a forintot 50 asperrel számították, a vámot ténylegesen 1 12 o-ban (illetve e körül: 1 /2 2 -»•! /2 o) vetették ki az ő esetükben is, és ha csak fűszert importáltak, a huszadot többnyire természetben hajtották be rajtuk. b) Eltérés mutatkozik viszont a bors mázsánkénti vámértékének kiszabásában. Ezt gyakran az erdélyiekénél magasabb összegben: 40—55 forintban állapították meg a vámosok a havasalföldi kereskedők szállítmányai után. c) A 39 tétel 36 havasalföldi kereskedő között oszlik meg (egyes kereskedők ugyanis két ízben is importáltak az év folyamán, egyes rakományokat pedig két vagy három kereskedő együttesen hozott be). A 36 kereskedő 8 havasalföldi városból (helységből) való volt: 11 Thorschorból (Tírgu§or, Ploe^ti mellett), 8 Girgiczből (Ghergi^a, szintén Ploe§ti közelében), 6 Compolongból (Cîmpulung, a Törcsvári-hágótól délre), 4 Thargovistiából (TÍrgovi§te, Cîmpulung és Ploe^ti között), 3 Bukurestből (Bucure^ti), 2 Stoynestből (Stoene^ti; az ilyen nevű községek közül az egyik Buzau közelében van), 1 Bossowból (Buzäu, Ploe^titől keletre), végül ugyancsak 1 Albanestből (Alberti: az egyik ilyen nevű község Bukaresttől keletre, a Jálomba folyó mellett fekszik). Az itt szereplő havasalföldi helységnevek többsége azt a Brassó-Ctmpulung-Tirgovi$te-Ttrgu$or-Buzau -Bràila-Kilia) útvonalat rajzolja ki előttünk, amely már I. Lajos és Zsigmond idején is a Fekete-tenger felől Erdélybe irányuló fűszerbehozatal fő útvonalának bizonyult,20 Hunevű felmenője már Albert király 1439. évi oklevelében brassói esküdtként szerepelt: Gündisch, Urkundenbuch, V, 38. - További kereskedelmi tevékenységére: Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt in Siebenbürgen, I, 148, 174, 176, 179; stb. 19 Vö. IX. Bonifác pápának még 1399-ben Rómában kelt oklevelével, amely szerint „in oppido de Corona seu vulgariter Brascho nuncupato . . . tam Grecorum, Valachorum, Bulgarorum, Armenorum, quam aliorum infidelium multitudo . . . una cum Christi fidelibus habitat et moratur . . .": Fr. Zimmermann-C. Werner-G. Müller, Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen, III, Hermannstadt, 1902, 246-247. - Brassó felső elővárosát (suburbiumát) Bulgaria-nak (Bylgerey, Belgerey) nevezték el: Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt in Siebenbürgen, I, 191-194, 220, 337, 352, 359, 423, 453, 562, 644. - A brassói huszadhivatalnokok havasalföldi kereskedőket gyakran jelöltek Bulgarus névhelyettesítővel (pl. Thorosan Bulgarus, Mayne Bulgarus, Radislaw Bulgarus, Dobra Bulgarus, Stanczul Bulgarus), olykor bizonyára a Valachus szinonimájaként is: ugyanott, I, 1-17; stb. - Az Erdélybe települt Bulgarusok közül egyesek a nemesi rendbe emelkedtek: Gündisch, Urkundenbuch, V, 101, 123, 156. 2 0 Vö. A Levante-kereskedelem erdélyi útvonala I. Lajos és Zsigmond korában, Századok, 1975, 1. sz., 14-17, 27-30.
