Századok – 1978
FOLYÓIRATSZEMLE - Stewart; James: A helyzet és a harc Észak-Írországban 999
1006 PACH ZSIGMOND PÁL nevezetesen az 1500. évi nagyszebeni huszadnapló3 , valamint az 1503. évi brassói huszadnapló4 ; ezek részletes, kvantitatív feldolgozásra alkalmas adatanyagot nyújtanak a déli határszéli vámállomásokon át Erdély és Havasalföld között lebonyolódott kiviteli és behozatali forgalomról, többek között a fűszerimportról. TVywgar-Magyarország középkori áruforgalma legbecsesebb forrásának, az 1457-58. évi pozsonyi harmincadkönyvnek és a szintén tanulságos 1483—89. évi soproni harmincadjegyzékeknek a fennmaradását annak a ténynek köszönhetjük, hogy ezek a nyugati határszéli városok az itt működő királyi harmincadhivatalokat bizonyos időre bérbe vették, és a bérlet ideje alatt (egészben vagy részben) saját számlájukra hajtották be a harmincadot;5 a városi harmincadjövedelmekről szóló naplókat pedig a városi levéltárak egyes évekből megőrizték - ellentétben a királyi harmincadosok vezette naplóktól, amelyeknek középkori anyaga megsemmisült.6 Keleti külkereskedelmünk nagyértékű középkor végi forrásai is hasonló okból és módon maradtak korunkra. Nagyszeben már 1491-re megszerezte a huszadbérletet, 1493-94-re és 1496-ra Brassó is; 1497—98-tól kezdve azután Nagyszeben, a hét szász szék, Brassó és Barcaság, valamint Beszterce együttesen bérelte — évente 7000 forint bérleti díjért7 — az erdélyi vámjövedelmeket, tehát a szebeni, brassói és besztercei huszadot.8 Ez volt a helyzet 1500-ban és 1503-ban is, amely évekből az említett szebeni, illetőleg brassói huszadjegyzékeket bírjuk. A külkereskedelmi vám ugyanis, amelyet megelőzőleg (és Magyarországon továbbra is) harmincadnak (tricesima) neveztek, Erdélyben ekkor már huszad (vicesima, vigesima) néven szerepelt. A szebeni és brassói vámjegyzékek — amelyek egyébként a 16. század jó néhány további évéből is fennmaradtak és részben kiadásra találtak9 — természetesen eddig sem 'Quellen zur Geschichte Siebenbürgens aus sächsischen Archiven, I. Abteilung, Rechnungen aus dem Archiv der Stadt Hermannstadt und der sächsischen Nation, I, Hermannstadt, 1880, 270-307. 4 Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt in Siebenbürgen, I, Rechnungen aus dem Archiv der Stadt Kronstadt, I, Kronstadt, 1886,1-81. 5 A pozsonyi harmincad városi bérletére: KovátsF., Nyugat-Magyarország áruforgalma a XV. században a pozsonyi harmincadkönyv alapján, Bp., 1902, IV-V., 3-4; a soproni harmincad (részleges) városi bérletére: HáziJ., Sopron szabad királyi város története, II, 4, Sopron, 1936, 317-318. ®Vö. Ember Gy., Külkereskedelmünk történetéhez a XVI. században, A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei, VIII. k. 4.-sz., 1958, 310. 7 Egy kimutatás, amelyet Oszvald (= Laki Thuz Osvát) zágrábi püspök, királyi kincstartó az 1490-es évek elején készített a király bevételeiró'l, az erdélyi huszadok hozamát évi 6000 forintra teszi: „Ibidem [sc. in Transsylvania] vicesima seu vectigal de rebus mercimonialibus in tribus locis, puta: Cibinio, Brassovia et Bistricia exigitur, quae facit usque florenos VI milia": Fejérpataky L., II. Ulászló jövedelmeinek jegyzéke, Történelmi Tár, 1880, 167-170; vö. FógelJ., II. Ulászló udvartartása, Bp., 1913, 54. - Ez úton is köszönetet mondok tanulmányom lektorának, Mályusz Elemér professzornak, aki felhívta figyelmemet arra, hogy az 1494-95. évi királyi számadáskönyv két tétele szól az erdélyi szászok huszadbérletéró'l: J. Chr. Engel, Geschichte des Ungrischen Reichs und seiner Nebenländer, I, Halle, 1797, 19. "Quellen zur Geschichte Siebenbürgens aus sächsischen Archiven, I, Einleitung, XIII-XIV. 9Az 1501. januári nagyszebeni huszadjegyzék-töredék kiadása: Quellen zur Geschichte Siebenbürgens aus sächsischen Archiven, I, 308-309. - Az 1529-1550 közötti évekbó'l fennmaradt brassói huszadjegyzékek kivonatos kiadása: Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt in Siebenbürgen, I, Rechnungen aus dem Archiv der Stadt Kronstadt, II, Kronstadt, 1889, 171-175, 215-234.; III, Kronstadt, 1896, 185-215, 229-246, 291-306, 364-368, 424-428, 464-465,
