Századok – 1978

KÖZLEMÉNYEK - Puskás Ildikó: A védikus társadalom kialakulásának előzményei 98

A VÉDIKUS TÁRSADALOM ELŐZMÉNYEI 99 Ami a régészetet illeti, megjegyzendő, hogy az árja hódítás kronológiája és a vele asszociálható régészeti kultúrák viszonyát illetően nincs teljes egyetértés a kutatók között, amiből bizonyos nézetkülönbségek fakadnak a post-Indus-völgyi de prae-áija anyag értelmezésében.2 A legáltalánosabban elfogadott kronológia szerint az áiják i.e. 1200 körül már Észak-Indiában voltak. Valószínűleg több, egymást követő hullámban érkeztek és folyamatosan terjeszkedtek kelet felé a Gangesz-síkságon. Régészetileg ez a mozgás először talán a harappâi „Cemetery H" kultúrában fogható meg3, bizonyosabban a „Jhukar" és „Jhangar" kultúrákban, amelyek esetleg Moghal Ghundäi (Zhob völgye, Észak-Balúchistán) közvetítésével a siilki „Cemetery B"-hez vezetnek Közép-Iránba4 és i.e. 1200-1000 közöttre datálhatok, majd a Festett Szürke Edények (Painted Grey Ware, ?GW) kultúrájának követésével.5 A következő, jól körülhatárolt régészeti kultúra az ászaki fekete fényezett edények (Northern Black Polished Ware, NBP) kultúrája, amely ι Doábban lezajló „városi forradalom" kísérője volt.6 Az áqák korábbi mozgását régészetileg követni még nehezebb7

, és ma már a öldrajzi horizont változását tükröző véda-himnuszok sem tűnnek olyan biztos pontoknak, ímelyek alapján ezt a mozgást rekonstruálni lehetne, mert bebizonyosodott, hogy a öldrajzi elnevezéseket továbbvitték, újraadták; jó példa erre a Ray hà-Rasà folyó, amely R. Ghirshman8 szerint eredetileg, az indo-iráni időkben a Volga volt, a Rgveda korában >edig az Indus egyik mellékfolyóját nevezték így, ill. egy mitikus folyót9. Későbbi iasszikus példái a névköltöztetésnek Mathurä és Madurai, Kamboja (Ny. Indiában) és Cambodzsa (ország) stb. Míg az áiják Indián kívüli mozgására vonatkozó forrásaink minduntalan iegészítésre és ellenőrzésre szorulnak, az Indián belüli mozgást — megfelelő kontrollal10 - az írott források segítségével követhetjük. Ha adataink egybeesnek a régészeti 2 Példaként idézhető a Gangesz-völgy és a délebbre eső területek okkerfestésű kerámiájának Dchre-Coloured Pottery), ill. az. ún. rézkincseknek (Copper Hoards) a kérdése. Vö. Indian Prehistory: 964. (Deccan College Building Centenary and Silver Jubilee Series No. 32, ed. V.N. Misra and M.S. late) Poona 1965. Ksen 113 skk., továbbá: Sir M„ Wheeler: Early India and Pakistan. London 1959. Ί. fej.; Β. and R., Allchin: The Birth of Indian Civilization. 200 skk.; W. A. Fairservis Jr., The Roots f Ancient India. London 1971. XI. fej. 3B.B. Lai kétli az árjákkal való azonosítás lehetőségét, mert hasonló anyag nem került elő az ják ismert útvonalának egyetlen lelőhelyén sem. (Vö. B.B. Lal, The Indus Civilazation in A Cultural istory of India, ed. A.L. Basham. Oxford, 1975. 19. 1.) Ez esetben feltételezhető, hogy a már néptelenedett Harappäba a balüchi peremvidék falusi lakossága telepedett be. 4 Wheeler: Early India. . . 114-115;Ä. Ghirshman: Iran. Pelican 1954. 71. 5 B.B. Lal: „Excavations at Hastinapura, and other Explorations in the Upper Ganga and Sutlej isins". Ancient India X-XI., 1954-55. 150 sk. N.R. Banerjee: "The Iron Age in India", in: Indian ehistory: 1964. 177-218; Wheeler: Early India. .. 114. - a PGW-t i.e. 800-500 közöttre datálja. 6 Eredményesnek tekinthető megoldást, amely konvergál T. Burrow: The Early Aryans c. jezetével (Id. az A.L. Basham szerkesztette, a 3. jegyzetben idézett kötetben, 20-30) R. Ghirshman: Iran et la migration des Indo-Aryens et des Iraniens. Brill. 1977 kínál. 8R. Ghirshman személyes közlése 'Ekként említi a RV. Χ. 108. (vö. Geldner: Der Rig Veda III.-p. 328), az Avesta, Mithra Yast i4. versszak. A folyónév azonosítás összhangban áll Harmatta János professzornak az indoeurópai hazával kapcsolatos véleményével. Vö. Akadémiai Székfoglaló, MTA I. Oszt. Közi. 1972. 10

A megfelelő kontrolt a bràhmanikus, buddhista és dzsaina (jaina) források együttes felhasznáa biztosítja: csak így zárhatók ki az egy ideológiát szolgáló célzatos művek torzításai. Τ