Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEMZETISÉGI POLITIKÁJA 305 Egy lépés előre az iskolakérdésben - egy lépés hátra Ilyen csatározások közepette a német mozgalom és ezen belül az MNNE aligha léphetett máshol előre, mint az iskola, ill. az egyház kérdésében. Ha Bethlen 1931. augusztus 11-én Gratzcal való tárgyalása során lendületesebb előrehaladást ígért a típusváltoztatás irányában, ez ezúttal nem volt üres ígéret. Bethlent már 1931 elején foglalkoztatta ez a kérdés. Elsősorban a nemzetiségi iskolák zömét kézben tartó katolikus egyházat igyekezett megnyerni a típusváltoztatás gondolatának. Serédi hercegprímáshoz 1931. március 13-án küldött válasziratában kiemeli, hogy a nemzetiségi nyelvű oktatás mellett két évvel ezelőtt felhozott indokai ma időszerűbbek, mint valaha. Nem szabad megengedni, hogy az elszakított magyarság súlyos sérelmeinek ügyét az utódállamok képviselői hatástalanítsák a magyarországi kisebbségek „állítólagos" sérelmeivel pl. az iskolaválasztás kérdésében. Ezenkívül tekintettel kell lenni az egyre hatásosabb kisebbségvédelemre is. A nemzetiségi oktatás, jelesen a B-típus a hazafias szellemre sem jelenthet veszélyt, ha a nevelők hazafisága vitán felül áll, és a tanulmányi ellenőrzés hatékony.13 5 Nincs tudomásunk a püspökkari értekezlet állásfoglalásáról, de az eredmények után ítélve megállapíthatjuk, hogy Bethlen föllépésének ezúttal valamivel nagyobb hatása volt, mint korábban. A vallás- és közoktatásügyi miniszter még 1931. augusztus 15. előtt, tehát Bethlen miniszterelnöksége alatt felszólította az illetékes egyházi főhatóságokat és Pest vármegye főispánját egyes C-típusú német kisebbségi iskolák B-típusúvá változtatására. A felhívás nyomán az eddig nemzetiségi szempontból „nehéznek" számító megyékben ígérkeztek a legszebb eredmények. Baranya vármegyében 5 róm. katolikus és 2 ág. hitv. evangélikus, Somogy megyében 2 ág. hitv. evangélikus, Tolna megyében 1 róm. katolikus, Pest megyében ugyancsak 1 róm. katolikus, összesen tehát 11 iskola kívánt áttérni C-ről a B-típusúra. Ha Bethlen Gratznak tett ígéretében a következő évek folyamán további 40—50 iskolának B-típusúvá alakítása szerepelt, ez a kezdés nem is lett volna rossz. Arról azonban semmiképpen nincs szó, hogy az egyházak, ill. iskolaszékeik magatartása a típusváltoztatás kérdésében megváltozott volna. A korlátozott mérvű típusváltozáshoz való hozzájárulásukkal nem korábbi meggyőződésüket adták fel, hanem csupán engedményeket tettek jobb meggyőződésük rovására, ha nem tudták ezt elkerülni. Ezért a típusváltoztatás kudarca nem elégedetlenséget, hanem éppen ellenkezőleg teljes megelégedést váltott ki náluk. Fetser Antal győri püspök pl. amikor beszámolt a típusváltoztatás kudarcáról, egyben „hazafias örömének" adott kifejezést azért, hogy a nevezett községbeli híveim hazafias érzésükről és a magyar hazához és nyelvhez való ragaszkodásukról ily szép tanúságot tettek".13 6 A német kisebbségi iskolarendszer az 1931/32. tanévben a következő képet mutatja. Az 1930. évi népszámlálás adatai szerint német viszonylatban összesen 346 igényjogosult község van. Ebből 323 községben a német kisebbségi nyelv a tanításban érvényesül, 23-ban nem. Viszont 50 nem igényjogosult községben is van német nyelvű oktatás. Tekintet nélkül az igényjogosultságra tehát 373 községben érvényesül a tanításban a német kisebbségi nyelv. Ε községekben összesen 452 német kisebbségi iskola van. Az 135 OL ME 1934-C-8134. 136 OL ME 1934-C-8134(8235).
