Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
298 BELLÉR BÉLA Mikor a képviselőválasztás ideje közeledett, Bleyer Gratz útján közölte Bethlennel, hogy nyilatkozatát fenntartja, és egyben magát, valamint öt munkatársát, Jekel Péter volt államtitkárt, Hufnagel Ferenc plébánost, Kussbach Ferenc ügyvédet, König Antal szerkesztőt és Faul-Farkas János főtitkárt terjesztette elő hivatalos·képviselőjelöltekként. Bethlen most sem kötelezte el magát. Bleyer viszont el volt szánva arra, hogy ha csupán az ő képviselőjelöltségét fogadják el, munkatársaiét nem, vissza fogja utasítani a jelölést, és létrehozza a maga önálló politikai pártját.104 Hogy ez valóban Bleyer komoly elhatározása volt, bizonyítja, hogy kidolgozta egy Magyarnémet Néppárt (Deutschungarische Volkspartei) elnevezésű párt programját. A program négy pontban foglalja össze a párt legfontosabb követeléseit. Az 1. pont az iskolára, az egyházra, a bírósági és közigazgatási eljárásra vonatkozó követeléseiben lényegében a 4800/1923. ME sz. rendelet105 keretei közt mozog. Követeli ezentúl a kiskorúak közti névmagyarosítás megszüntetését és a német nemzetiség megfelelő képviseletét a miniszterelnökségen és a kultuszminisztériumban. A 2. pont a parasztság és a kisiparosok gazdasági kívánságait tartalmazza, Magyarország belépését a tervezett németosztrák vámunió meghosszabbításának szánt közép-európai vámszövetségbe, földreformot, telepítési politikát, az államháztartás egyszerűsítését stb. A 3. pont a titkos választójog, a sajtó- és az egyesülési szabadság, a bírósági eljárás társadalmi reformja stb. követeléseit veti· fel. A 4. pont baráti kapcsolatokat kíván Németországgal és Ausztriával, és harcot hirdet a trianoni békediktátum revíziójáért. A programmal egyidőben készült hosszabb iratban Bleyer félreérthetetlenül leszögezi, hogy a Bethlen-kormány külpolitikáját támogatja ugyan, de bel-, különösen gazdaságpolitikáját helyteleníti. Kész minden lehetséges törvényes és erkölcsös eszközt latba vetni a magyarországi német nép nemzetiségi követeléseinek érvényesítésére. Az 1931. évi választásokon a tervezett párt ellenzékként kíván fellépni.106 Bleyer lapja, a Sonntagsblatt úgy lépett be a választási küzdelembe, mint amely nem a kormány, hanem a saját, meglehetősen ellenzéki színezetű programját, lényegében a felállítani tervezett Magyarnémet Néppárt programját képviseli. Követeli, hogy a németség a német többségű kerületekben csakis az általa ismert, kipróbált, a németség ügyéért szívvel-lélekkel harcoló „néptársak"-ra adja szavazatát; ahol pedig kisebbség, ott feltétlenül kérjen biztosítékot a képviselőjelöltektől nyelvi-kulturális és gazdasági törekvéseinek támogatására. „Népünk nyelvi-kulturális és gazdasági szempontból egyszerre akar és kell is neki megmenekülnie. Nem szabad elpusztulnia sem népileg a magyarosítás által, sem gazdaságilag a fennálló ínségben!"107 A nyelvi-kulturális és gazdasági követelések összekapcsolása Bleyer radikalizálódására vall. ő eddig általában beérte a nyelvi-kulturális igények hangoztatásával, míg meglehetősen változó hűségű barátja, Gündisch Guido, bár a politikai mozgalom elutasításában egy volt Bleyerrel, a németségnek mint önálló népegyéniségnek fenntartásához sosem tartotta elegendőnek a pusztán nyelvi-kulturális jogo-104 Schwind:i. m. 141. 10 5 Részletes elemzését adja Bellér: i. m. 263-266. 106 Schwind: i. m. 140-141. 107 Was erwartet das ungarländische Deutschtum von den Abgeordnetenwahlen? S, 1931. máj. 24.5-6.
