Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEMZETISÉGI POLITIKÁJA 289 Ε három típus futólagos bemutatása is elegendő annak a következtetésnek levonásához - amelyet a nemzetiségi vezetők nem is haboztak levonni —, hogy nemzetiségi iskolának a szó tulajdonképpeni értelmében csupán az A- és B-típus tekinthető, a C-típus semmiképpen sem, és hogy az egész nemzetiségi oktatásügy fejlődése azon áll vagy bukik, hogy mennyire és milyen ütemben sikerül a C-típusú iskolákat B- vagy esetleg A-típusúvá változtatni. Maga a három iskolatípust létrehozó kormány sem tudott kitérni az érvelés logikája és a követelés jogosultsága elől. 1927 júniusában a kormány ígéretet tett,hogy a kisebbségi iskolák közül a B-típust fogják pontos ütemterv szerint elteijeszteni. Az iskolatípusok egymás közti arányáról s ennek az aránynak a B-típus javára történt megváltozásáról a következő kimutatás tájékoztat: Tanév A Β C összesen 1923/24 56 52 156 264 1924/25 53 63 287 403 1925/26 nincs adat 1926/27 nincs adat 1927/28 49 98 316 4636 5 1928/29 nincs adat 1929/30 47 134 273 45466 1930/31 46 140 267 4536 7 A kimutatásból egyértelműen megállapítható, hogy a Bethlen által kilátásba helyezett típusváltozás az 1929/30-as tanévben jelentkezett először. Ekkor indult meg a C-típusú iskolák B-típusúakká alakítása. 1927-28-hoz viszonyítva (a megelőző két tanévről nincs adatunk) 1929/30-ban a C-típusú iskolák száma 43-mal csökkent, ugyanakkor a B-típusúaké 36-tal nőtt. A kezdeti lendület azonban már a következő tanévben megtört. Az 1930/31. tanévben már csak 5-tel növekedett a B-típusú iskolák száma. Baranyában 4, Tolnában 1 róm. katolikus, Sopron megyében 1 ág. hitv. evangélikus iskola (ez eddig A-típusú volt) tért át B-típusúra. (Az egyik baranyai róm. katolikus iskoláról viszont kiderült, hogy nem C-típusú, hanem magyar tanítási nyelvű.) Mi volt ennek az oka? A kormány, az MNNE és a nyomukban járó szakirodalom6 8 egyaránt az egyházak, elsősorban a katolikus egyház szabotálásában kereste a magyarázatot. Ezt alátámasztani látszik a felekezeti iskolák uralkodó szerepe a magyar iskola-, különösen népiskolarendszerben, következésképp a nemzetiségi iskolarendszerben is.6 9 Mikor Gratz és Bleyer 1930 februárjában Bethlennel és Patakyval tárgyalt, és elébük tárták a típusváltás megrekedését bizonyító adataikat, Pataky mindjárt a katolikus klérust okolta a kudarcért. 6 5 OL ME 1934-C-8134, OL ME 1931-C-7005(7926). 66 Pataky idézett helyzetelemzése 1929|30-ra más, kedvezőtlenebb állapotot feltüntető adatokat ad meg. Szerinte ekkor 49 A-, 119 B-, 292 C-típusú, összesen tehát 460 német kisebbségi iskola lett volna (OL ME 1930-G-6158). 61 OL ME 1934-C-8134. 1930/31-re vonatkozólag ilyen adataink is vannak: 46 A-, 135 Β-, 272 C-típus, összesen 453 német kisebbségi iskola (OL ME 1934-C-8134, OL ME 1931-C-7005 (7926)). Ezek azonban nem veszik figyelembe az évközi változásokat. éí Schwind: i. m. 116-122. 69 OL ME 1930-G-6158.
