Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
274 BELLÉR BÉLA végén született Naumann-féle Mittel-Europa-terv értelmében az Ausztriával bővülő Németországnak kell átvennie. A helyzetelemzés szerint Németország Duna-völgyi vezető szerepének biztosításában nagy szerep jut a Duna-völgyi német nemzetiségeknek, köztük a magyarországinak is. A nagynémet körök először is ki akarják kovácsolni a német faji öntudatot a hazai németekben; másrészt igyekeznek megállítani, sőt visszafordítani az asszimilációt; harmadszor pedig igyekeznek bekapcsolni a régi Magyarország területén élt egész németséget a nagynémet kultúrközösségbe. A német nagyipar és kereskedelem keleti expanziója és a Volksgemeinschaft tudatának kialakítása egyképpen a keletközép-európai kormányokhoz való simulást, bizonyos politikai opportunizmust követel meg a német politikától. Ezen politikai célok megvalósítása érdekében Németországban rendelkezésre áll egy szinte kimeríthetetlen anyagi rezervoár, „amelyből bőven folyik a pénz a politikai pártok szükségleteire, sajtóra, kulturális célokra, német bankok, szövetkezetek teremtésére s fenntartására". Ezt az új politikai célkitűzést szolgálja a helyzetelemzés szerint a minden oldalról terjesztett Kulturnation-ideológia. Ε szerint „ ... az államokhoz simuló és azok által determinált állampolgárságon kívül, sőt azon felül van egy másik, ennél szorosabb, erősebb kapocs: az egyazon, jelen esetben a német Kulturnation tagsága. Ennek a közös leszármazás, az azonos vér az alapja, összekötő, elszakíthatatlan kapcsa pedig a közös kultúra. (Bizonyos reservákkal vak híve ennek Bleyer is.)"10 A helyzetjelentés szerint Kelet-Európában még nem áll elég szilárd talajon a Kulturnation-eszme, de birodalmi német részről mindent elkövetnek megerősítésére. Ezt szolgálják a Németországban rendezett ülések (Tagung), a németországi vallási egyesületek (Gustav Adolf Verein, Evangelischer Verein, Verein Katholischer evangelischer Lehrer) külföldi tevékenysége, az Auslanddeutschtum kérdéseivel foglalkozó óriási propagandaszervezet; de ennek szolgálatában áll a keletközép-európai németség szegénysorsú fiataljainak német ösztöndíjjal való taníttatása, a német településeknek könyvekkel való ellátása, nyári szünetben német diákokkal való felkerestetése. Ez az új német politika az utódállamokban az ellenzéki múlt után mindenütt a német nemzetiségnek az uralkodó nemzethez való közelítésére és a magyar nemzetiséggel való szembeállítására vezet. Hasonló szembenállás várható Magyarországon is. Pedig ez a fejlemény a német politika szempontjából sem veszélytelen; ugyanis gyengíti a németség ellen irányuló szláv előretöréssel szemben a német oldalon harcoló magyarságot, a németség egyetlen természetes szövetségesét. Ennek a fonák és veszélyes helyzetnek megszüntetésére a tájékoztató a következőket javasolja: 1. Meg kell teremteni az utódállamok magyar és német kisebbségei között 10 A helyzetelemzésbe itt belépő „Kulturnation"-fogalom és -mozgalom 1929 elején, Jungerth Mihály helsinki követségi tanácsos és Kánya Kálmán berlini követ jelentéseiben merül föl először. A tanácsos így fogalmazza meg a lényeget: „A német Kulturnation alatt értik a világ összes németjeinek egy egységes kultúrnemzetté való összevonását tekintet nélkül az országhatárokra." A két diplomata különbözőképpen ítéli meg a Kulturnation-eszme és -mozgalom hatását a magyarországi németségre. Jungerth szerint nem lesz rá veszélyes, ha bele is kerül ebbe az áramlatba. Kánya viszont veszélyesnek ítéli, és nézete szerint a hazai németség vezetőin, Bleyeren és Gündischen keresztül már be is került a mozgalom sodrába. (OL Küm.res.pol. 1929-21-235/34(1929)) A helyzetelemzés Kánya felfogását teszi magáévá.
