Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
VÁLTOZÁSOK PERU TÁRSADALMÁBAN 261 lag alacsony (14% körül van), amelynek döntő részét iskolázatlan, vidékről bevándorolt napszámos-munkások teszik ki, s jelentős a kereskedelem és közlekedés, valamint a hivatalnokok és a különböző értelmiségiek aránya. A feldolgozóipar kisipari jellegű e négy nagyvárosban is.131 Különleges figyelmet kell fordítanunk a fővárosra és kikötőjére, amely a politikai mozgalmak fő színpada volt a két világháború között. Lima a 20. században gyorsan növekedett: 1907-ben 172.927, 1920-ban 223.807,1931-ben 376.097 lakosa volt. A főváros (és Callao) növekedése az imperialista tőkebehatolás következtében meginduló kapitalista fejlődésből következett; ennek gyors ritmusa ugyanakkor a 30-as években már nem folytatódott: a fejlődés nagy korszaka Leguía elnökségének időszakára esik (1919—1930). Lényege a nagy bankok és biztosító-társaságok, kereskedelmi házak létrejötte Limában; a felduzzadó közalkalmazotti rétegek; az ezek igényeit kielégítő városi kisipar és szolgáltatások, kiskereskedelem, oktatás stb. gyors növekedése. Ε növekedést azok a hatalmas kölcsönök tették lehetővé, melyeket a kormány és Lima városa vett fel a 20-as években. Nagy építési láz, vállalkozási kedv jellemezte a 20-as években Limát, amely ekkor kezdte felvenni egy világváros arculatát. A főváros és Callao társadalmát vizsgálva ennek a növekedésnek a sajátosságai a következők: 1920-ban a főváros társadalmának legjelentősebb részeit a mezőgazdaságban és halászatban (10.921), a ruházati iparban és divattal kapcsolatos szolgáltatóiparban (27.720), az építőiparban (10.331) és a kereskedelemben foglalkoztatottak (18.596) alkották. Ezen kívül jelentős volt a házicselédek (12.800) és a diákok száma is (10.052). 193l-es adatokat tekintve kitűnik, hogy ez utóbbiak - házicselédek és diákok -száma megkétszereződött (24.705 illetve 20.122 fő); ugyancsak kétszeres lett a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma (19.192). Valamelyest nőtt a ruházat és divatban, építőiparban foglalkoztatottak száma (30.818 ill. 14.457 fő). Különösen szembeötlő a szállításban foglalkoztatottak csaknem háromszoros növekedése (3.581-ről 9.956-ra) és a fegyveres erők felduzzadása. A főváros gazdasági-társadalmi fejlődésének tanulságait a következőkben foglalhatjuk össze: Az 1930-as évek elejére Lima-Callao területén olyan ipar jött létre - a textilipart, és a tengeri szállítást leszámítva —, ahol a koncentráció foka igen kicsi: jelentős nagyipari munkásság nem jött létre.13 2 1940-re a munkások létszáma a következőképp alakult Limában és Callaóban: Lima Callao építőipar 15.256 1.681 feldolgozóipar 36.770 3.502 közlekedés, szállítás 8.247 3.347 kereskedelem 3.670 ? háziszolga 38.712 ? 131 Néhány agrárkörzetben igen magas a feldolgozóiparban, elsősorban a textiliparban foglalkoztatottak száma (Ancash, Ayacucho, Cajamarca, Juhin, Puno, indián körzetek). Itt a falusi háziiparról van szó. Ε térségek tehát döntően önellátóak. E.E.P. 1944/45. 447. 132 S. J. Stein: Populism and Mass Politics in Peru. Stanford, 1973. 1965-166;A/arfmez de la Torre: i. m.I. köt. 71-74; Censo, 1931. 206-208, 249. 4 Századok 1977/2
