Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
VÁLTOZÁSOK PERU TÁRSADALMÁBAN 259 olajmezőkön is erős megkülönböztetés tapasztalható a munkabérek tekintetében a külföldiek javára, e térség munkabérei messze magasabbak voltak a perui átlagnál - a kvalifikált munkaerőnél különösen kiemelkedők.12 2 A magas munkabérek az első világháború alatti heves sztrájkmozgalmak eredményei voltak, melyekkel egyébként a 8 órás munkaidőt is, a szociális juttatások kibővítését is elérték.12 3 Politikai súlya e viszonylag jelentős munkásságnak Peruban gyenge volt, elsősorban a földrajzi távolság miatt. Szavazataikkal a reformista Szocialista Pártot támogatták a 30-as években, mely egyedül itt, Piurdban tudott hódítani. A kapitalista fejlődés a feldolgozó iparban és a városi lakosság Tanulmányunk elején az 1940-es cenzus alapján közöltük a munkaképes lakosság eloszlását a termelés szektorai szerint. Peru az összeírás alapján mezőgazdasági ország (62,46%), de a cenzus alapján az ipar, a szállítás-közlekedés-kereskedelem elég jelentős %-ban foglalkoztatta a termelő lakosságot. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a 6—14 évesek elsősorban a mezőgazdaságban szerepeltek mint „munkaképes" lakosság, úgy tűnik, hogy a felnőtt lakosság (14 éves kortól) csaknem felét a nem-mezőgazdasági szektorban foglalkoztatták. Szükségesnek látszik tehát a nem-mezőgazdasági szektorok részletesebb elemzése is. Első, amit ki kell emelnünk, a nők döntő aránya a feldolgozó iparban: 380.281 főből 214.765 a nő. Ez elsősorban a textilipar döntő súlyának következménye, ahol a 190,910 főből 158.514 a nő.12 4 Ha azt mondjuk: a feldolgozóiparban a textilipar a döntő, szükséges ezt közelebbről megvizsgálnunk. Feltűnő, hogy a textiliparban a gyáripar csak a munkások egy kis részét foglalkoztatja. Az 1930-as években ugyanis csupán 9 gyapjút, 11 gyapotot feldolgozó szövőgyár működött Peruban.12 S Ε gyárak többsége Limában volt: 8 gyapotot, 2 gyapjút feldolgozó. Ezen kívül jelentős centrum Cuzco, 5 textilgyárral (4 gyapjú, 1 gyapot), Arequipa 2 (l-l gyapjú és gyapot). Volt még gyár Icában, Huancayoban és Puno-ban is. Pontos adataink az itt foglalkoztatottakra nincsenek, de létszámuk nem érte el a 10.000 főt.126 Ebből következik, hogy a textiliparban foglalkoztatottak jórésze Ά. városi kisiparban és a Peruban máig igen jelentős kisvárosi kézmű- és falusi háziiparban dolgozott. A kisipari jelleg vonatkozik az élelmiszeriparra (22.158 fő) és a faiparra is (24.182), s jellemző általában is a perui iparra, az építőipart is ideértve.12 7 Érdemes az 1940-es cenzus összefoglalóját felidézni (vö. 18. jegyzet). 1 " J. Flores Marin: i. m. 47. 123 1916-ban Negritos: 2,40 sol Talara: 1,9 sol Lagunitas: 2,25 sol Lobitos: 2,31 sol Zorritos: 1,35 sol, az átlagbér Peruban 1-1,2 sol közt volt. José Flores M.: i. m. 123-125,140, 141,146. 124 E.E.P. 1944/45. 445. Vö. Unión Panamericana: Materiales para el estudio de la#clase media en la América Latina. Washington. 1951. II. köt. 126-127. '2 5 W. Reàtegui: i. m. 74/A-75/A. 126 1928-ban 7 gyapjút feldolgozó textilgyárban 4000 munkás dolgozott. Reàtegui: i. m. 77. 121 Censo, 1940.1. 279-280; Ε. E.P., 1944-1945., 445.
