Századok – 1977

Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III

VÁLTOZÁSOK PERU TÁRSADALMÁBAN 231 klimatikus tényezők miatt is, tehát a lakott központok bizonyos - egymással igen kevés szállal (közlekedési lehetőségek hiánya) érintkező - foltokat, szigeteket alkotnak.3 Az 1940-es cenzus szerint Peru lakossága 6.207.967 fő, amelyből 2.847.196 (45,86%) indián, 3.283.360 fehér és mesztic (52,81%). Ez a cenzus politikai megfontolásból nem választotta külön a „fehér" és „mesztic" kategóriát, s így jöhetett ki a végső kunklúzió : Peru nem indián-többségű ország. A cenzus részadatai azonban bonyolultabb képet tárnak elénk. Peru megismeréséhez jobban elvezet, ha az 1940-es cenzusnak a beszélt, használt nyelvre vonatkozó adataiból indulunk ki. A tartományok (departamentók) egy csoportjának nyelvi adatai a következők: (dep. összlakosságának %-ban) : „csak spanyolul spanyolul és „csak indián beszél" indián nyelvet nyelvet beszél" Apurimac 0,37% 13,37% 85,26% Ayacucho 0,86% 16,70% 82,44% Cuzco 1,45% 18,95% 79,60% Puno 1,29% 15,19% 83,52% Huancavélica 1,17% 19,94% 78,99% Az indián departamentók, alapvetően Dél-Peru Sierrájának csoportja ez, ahol a kecsua, illetve ayamara (Puno) nyelvet beszélő indiánok élnek. Ez a perui társadalmi problémák egy sajátos megjelenési formájára utal: arra, hogy az agrárkérdés indián-kérdésként is megjelenik. Természetesen, a „csak spanyolt beszélő" agrárzónák vidékein, észak departamentóiban (La Libertad, Lambayeque, Piura, Cajamarca), ahol a százalékok magasak, ugyancsak indián térségekről van szó, de ezek a conquista utáni időszakban, a 16—18. században elvesztették nyelvüket, ma spanyolul beszélnek.4 Peru más vidékein is jelentős a csak indián nyelvet beszélők aránya, de nem olyan arányú, mint az említett öt departamentóban.5 Bevezetőnkben ki kell térnünk néhány alapvető fogalom tisztázására is, hiszen Peruban kettős értékrendszer működik. Az osztályszerkezet és -viszonyok mellett „faji" jellegű „besorolás" is megtalálható, még a cenzusokban is. A kérdésünk tehát az: mi az összefüggés a „faji besorolás" és osztályhelyzet között. 3 Uo. 18. 4 Cajamarca: 93,32%, La Libertad: 97,77%, Lambayeque: 92,35%, Piura: 99,34% a „csak spanyolul beszélők" aránya. Censo, 1940. Vol. I. 163. Fr. Kauffman Dóig szerint a Chimu kultúrához tartozó vidékeken az Inka birodalom idején a „kecsuaizálás" nem tudott eredményeket elérni, az itteni népek ellenállása miatt. Ε vidékek lesznek a spanyol hódítók szövetségesei az inkák elleni harcban, s a helyi nyelv ellenállásának hiánya miatt a spanyol nyelv gyorsan tért hódít, s a 19. századra eltűnnek a helyi nyelvek. Ld. Manual de Arqueología Peruana, Lima, é.n. 371 és azt követő lapok. 5 Censo, 1940. Vol. I. 163. 2*