Századok – 1977

Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III

167 TÖRTÉNETI IRODALOM nemzetiségek nyelvén is megkezdett hírszolgálatáról szóló fejtegetések, s annak megvilágítása, hogy a Volksbund irányítása alá került német kisebbség kivételével önálló nemzetiségi műsorok rendszeresítésére nem került sor. A Rádiónak a szovjetellenes háborúval kapcsolatos szerepe ábrázolását kissé halványnak találjuk; erőteljesebben kidomborodik viszont a világháború menetében bekövetkezett sztálingrádi-voronyezsi fordulat hatása a Magyar Rádióra, s különösen a nyugatra sugárzott rövidhullámú adások jelentősége a béketapogatódzásokkal összefüggésben. Szó esik a kötetben a külföldi adókat figyelő szolgálatról, s az „ellenséges" adók - 1944-ig hivatalosan nem tilalmazott -vétele 1941 óta folyó műszaki zavarásáról. Szívesen olvastunk volna valamit az antihitlerista koalíció államai magyar nyelvű adásainak jelentőségéről, hatásáról, különösen a moszkvai Kossuth Rádióról, amelyet igen tanulságos lett volna a budapesti Magyar Rádióval szembesíteni. 1944. március 19-én az országot elözönlő német csapatok előbb a lakihegyi adót, majd a Sándor-utcai stúdiót szállták meg; a Magyar Rádió német ellenőrzés alá került. A Sztójay-kormány által a sajtó és a rádió kormánybiztosává kinevezett Kolosváry-Borcsa az „úri"-szélsőjobboldali erők számára nyitott teret: Milotay István, Rajniss Ferenc, Oláh György lettek a rádió „világnézeti akadémiájának" legprominensebb előadói; Dövényi Nagy Lajos, Görgey Vince és hasonlók a leghirhedtebb politikai kommentátorok; a „Zsidókérdés Kutató Intézet" igazgatója, Bosnyák Zoltán, előadássorozatával „tudományosan" támasztotta alá a megindult drasztikus zsidóellenes intézkedéseket. Ekkor már rendeletileg is tilos volt az „ellenséges" rádióadások hallgatása; a zsidók rádiókészülékeit el is kobozták. Az országot egyre gyakrabban érték légitámadások; a berepülés, légiveszély jelzése, a laKosság riasztása a műsörát emiatt egyre sűrűbben megszakítani kénytelen Rádió sajátos feladata lett. A háborúból való kiválás előkészítésére kinevezett Lakatos-kormány idején Kolosváry-Borcsa kormánybiztos helyébe Hlatky Endre lépett, aki a rádiót megpróbálta óvatosan visszatéríteni a német megszállás előtti magatartásához. Horthy rosszul szervezett október 15-i fegyverszüneti kísérletének kudarca, amelynek a Rádióval kapcsolatos vonatkozásait (Horthy kiáltványának beolvasása, a vezérkari főnök további harcra szólító parancsa, s végül Szálasi hatalomátvételi proklamációja) a kötet természetesen részletesen ismerteti, a nyilas uralomhoz s - Hegedeős Kálmán kormánybiztos irányításával, fokozott német ellenőrzéssel, - a Magyar Rádiónak a totális hadviselés szolgálatába állításához vezetett. A felszabadító hadműveletek térnyerése miatt 1944 november végén a budapesti stúdiót kiürítették, a lakihegyi nagyadót felrobbantották; ezentúl a magyaróvári adó volt Szálasi néhány megyére zsugorodott „birodalmának" rádiója, míg onnan is menekülve, azt is fel nem robbantották. Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár adója elpusztult; a pécsi is károsodást szenvedett. A felszabadult országrészben, Debrecenben megalakult Ideiglenes Kormány nem rendelkezett rádióadóval; a felszabadult Budapesten viszont a Szövetséges Ellenőrző Bizottság engedélyével és támogatásával azonnal megkezdődtek az erőfeszítések a Rádió talpraállítására. Az első szabad május elsején utcai hangszórók közvetítették a demokratikus szellemben újjászülető Magyar Rádió első műsorát, amelyet a Szabadsághegyen felállított 1,5 kW-os adóról sugárzott. 1945 szeptemberében sikerült Lakihegyen ismét üzembe helyezni a 20 kW-os adót, amelyet egy Pápa melletti tanyán elrejtve mentettek meg. A Rádió - Magyar Rádió és Telefonhírmondó Rt. elnevezéssel - egyik főosztálya lett az ΜΤΊ-konszern helyébe lépő, Ortutay Gyula elnökletével működő Magyar Központi Híradó Rt-nek; az eredeti tulajdonosoktól (Kozma-örökösök, Wünscher, Havel) elkobzott, és tulajdonjogilag az államra szállt vagyontárgyait ez vehette használatba. A rádió, és általában a hírszolgálati szervek irányítását nem a kormány, hanem a Függetlenségi Front (az abban egyesült pártok és szakszervezetek) baloldali erői vették kezükbe, a munkáspártok, és különösen a Magyar Kommunista Párt egyre meghatározóbb szerepével. Mint a kötet helyesen hangsúlyozza, a reakciós elemektől megtisztított, demokratikus vezetés alá került Rádiónak igen nagy szerepe lett az ország demokratikus átalakulásának támogatásában, a jószomszédi viszony kialakításában, a szovjet-magyar barátság eszméjének hirdetésében. A Magyar Rádió 1925-1945 közti történetének szentelt, a fentebbiekben csak vázlatosan ismertetett és méltatott tanulmányok megérdemelnék, hogy akár jelenlegi formájukban, de még inkább napjainkig elvezető egységes és átfogó magyar rádiótörténetté fejlesztve, könyvárusi forgalomba kerüljenek, s ezáltal az olvasó (és rádióhallgató) közönség széles rétegei számára is hozzáférhetők legyenek. Tilkovszky Lóránt