Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
AZ 1608. ÉVI VALLÁSÜGYI TÖRVÉNY 109 részint a szabadság biztosítására szolgáló" végzések születtek.4 5 Az ezredéves ünnepségek generációja világosabb fogalmazásban értesült arról, hogy a rég volt századforduló „új alapokra fektette Habsburg királyaink viszonyát a nemzet uralkodó rétegeihez".4 6 Horváth Mihály és Acsády véleménye egybehangzó, de a manapság használt egyetemi tankönyv sem mond mást, s a legújabb nagy áttekintések is a legelső értékelésekkel értenek egyet. Wittman a tankönyvben a „magyar uralkodó osztály és a Habsburg-dinasztia közti kompromisszum"-ról tud,47 Várkonyi a hatvanas évek összefoglalásában hasonlóan vélekedik, és hozzáteszi: „a rendek körülnyirbálták a királyi jogokat".4 8 Végül legutóbb Makkai írta: „ .. . a feudális uralkodó osztály pozíciói, mind a Habsburgok centralizációs törekvéseivel, mind a parasztok osztályharcával szemben megerősödtek".4 9 Az uralkodó és a rendek viszonyában történt valami, írják, és a változást lentről is, fentről is számítják: az uralkodó osztálynak nem csak a királyhoz, a jobbágyokhoz viszonyított helyzete is megváltozott. Hosszú évtizedek óta él ez az álláspont, olyannyira szilárdak a régi alapjai, hogy jobbágy, úr és uralkodó erőviszonyai változásának egymásra hatását legvilágosabban talán még Acsády fogalmazta meg. Mintha a jobbágy hátára lépve emelkedő urat ábrázolná, úgy írja: „ . . .a rendiség a fényes diadalt, melyet a tömegek áldozatkész támogatásával az alkotmány visszaállítása körül. . . aratott, nyomban a jobbágy ellen aknázta ki".5 0 Még Acsády hívta fel a figyelmet az uralkodó osztály helyzete változása mögött a jobbágyságra, és ő az első, aki egyenesen a jobbágyrendszer második megszigorodásának menetében kereste az 1606-1608 körüli rendelkezések hatását. Majd tovább finomodott a koncepció; kiderült, hogy az 1600-as évek legelején vált megfoghatóvá a néhány évtizeddel korábban indult folyamat, amelynek eredményeképpen a 17. század derekán a jobbágyról már mint az urak tulajdonáról kell beszélni.5 1 Az „örökös" vagy ,.második jobbágyság" problémaköre felől közelítve az uralkodó osztály és az uralkodó viszonyának 1606-1608-as új rendezésében talán nem is közvetlen kapcsolataik alakulása a legfontosabb. Mint ahogyan e viszony alapvető eleme mindig is a jobbágy felett gyakorolt hatalom megosztása volt, úgy most az uralkodótól nyert engedmények között a parasztság óriási tömegére vonatkozók kívánják a legnagyobb figyelmet. A kifejezetten jobbágyokról határozók a legérdekesebbek, a koronázás előtt fogalmazott diploma első és a koronázás utáni törvények tizenharmadik artikulusa. Az 1608: 13. a testi, az első vallásügyi törvénycikk a lelki szabadságukról intézkedik. 4 s Horváth Mihály: Magyarország történelme V. 1872. 90. 4 6 Acsády Ignác: A magyar nemzet története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig. Bp, 1897. A magyar nemzet története V. 622. 4 7 Magyarország története II. 1526-1790. Szerk. H. Balázs Éva, Makkai László. Bp, 1962. 167! (a továbbiakban: Egyet. tk.). 4 ' Magyarország története 2. kiad. Bp, 1967. Szerk. Molnár Erik. I. 233. 4 9 Die Geschichte Ungarns. Red. Ervin Pamlényi. Corvina (1971). 168. 50 Acsády Ignác: A magyar jobbágyság története. Bp, 1948. 194. 51 Pach Zsigmond Pál: Nyugat-európai és magyarországi agrárfejló'dés a XV-XVII. században. Bp, 1963; Sinkovics István: Le servage héréditaire en Hongrie aux 16-17 siècles. Studia Historica 53. Bp. 1963; Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556-1767. Bp. 1969. 15-367.
