Századok – 1977
Vita - Spira György: Mészáros Károly önéletrajza előtt 587/III
592 VITA („Kísértetjárás"-ában), - hogy ehelyütt csak a különösebb fejtörés nélkül, hamarjában eszembejutó példákat említsem föl. Arra gyanakszom tehát, hogy e tekintetben nem annyira az utóbbi évtizedek (máskülönben szerintem is sok hibával terhes) magyar történetírása vádolható felszínességgel, mint inkább az, aki Mészáros mellőzése címén ezt a vádat emeli ellene, azaz éppen Csorba Csaba, hiszen a valóságban - úgy látszik - mégsem a történészek figyelmét kerülte el teljesen Mészáros tevékenysége, hanem az őket ezzel vádoló Csorba figyelmét kerülte el teljesen (vagy csaknem teljesen) az, amit mások már előtte is megírtak Mészárosról. És ezt a gyanút azután Csorba bevezetőjének további szemrevételezése még meg is erősítheti. A bevezető ugyanis elárulja például, hogy az „az eleinte szinte kizárólagosan pozitív Mészáros-kép", amely korábban Csorbában élt, csupán az önéletrajz megismerése után módosult benne jelentősen. Holott „szinte kizárólagosan pozitív" képet korábban sem, az önéletrajz megismerése előtt sem formálhatott magában Mészárosról senki, aki — ha egyebet nem is — legalább annyit tudott róla, hogy ő 1848-at megelőzően a Gyülde tagja volt. Ezt pedig bárki megtudhatta, aki valaha is belelapozott a Gyülde egykorú nyomtatott tagnévsoraiba. Ennél is jellegzetesebb és leleplezőbb azonban az a mód, ahogyan Csorba a bevezetőben Mészárosnak azt az (önéletrajzában is megismételt, de már egyik korábban kiadott művében is fellelhető) állítást kezeli, amely szerint 1848 nyarán ő dolgozta ki az Egyenlőségi Társulat alapszabályait. Csorba ugyanis nemcsak hogy hiteles tény közlésnek fogadja el ezt az állítást, hanem az általa előzőleg már amúgy is keményen megbírált szakirodalmat az adott kérdés kapcsán még külön is megrója azért, mert Mészáros állítólagos alapszabálykészítő tevékenységét eddig „szóra sem méltatta". Holott a valóságban a korábbi szakirodalom persze e mellett a kérdés mellett sem ment el szó nélkül, ellenkezőleg, fentemlített Horárik-életrajzában, az Egyenlőségi Társulat létrejöttéhez érkezvén, már Tordai György is meghányta-vetette ezt a kérdést — csak éppen azzal az eredménnyel, hogy Mészáros némileg eltúlozza a társulat megalakítása körül játszott szerepét. Amely következtetést Csorbának természetesen jogában áll elutasítania (ha vannak véle szemben ellenérvei), nemlétezőnek tekintenie azonban nincs joga. (Kivált, mert egyébként nagyon is megalapozott következtetésnek látszik. Mészáros ugyanis - miután kidolgozta Oroszhegyiék klubjának az alapszabályait — a jelek szerint valóban közreműködhetett az Egyenlőségi Társulat alapszabályainak kidolgozásában is, de nem a társulat megalakulásakor készült alapszabályokéban, hanem azoknak a több mint fél esztendővel később újonnan kibocsátott alapszabályoknak a megszerkesztésében, amelyek 1849. február 12-én épp az ő és Madarász József aláírásával láttak napvilágot s amelyek reprodukcióját azután elsőül e sorok írója tette közzé A magyar forradalom 1848-49-ben című könyvének lapjain. S hogy Mészáros alighanem ezeknek az alapszabályoknak a készültét keveri össze emlékezetében az eredetiekével, azt erősen valószínűsíti az, hogy önéletírásában, hasonló tévedést követve el, magát mondja a társulat első jegyzőjének is, holott ő a társulaton belül valóban betöltötte a jegyzői — vagy ahogy annak idején nevezték: az előadói — tisztet, de szintén csak 1849 februáijában, a társulat első, 1848 júliusában választott előadója pedig a valóságban — mint ezt az egykorú sajtó közlései kétségtelenné teszik - Nádaskay Lajos volt.) És hogy Csorba csupán bírálni szereti a korábbi szakirodalmat, tanulmányozni viszont fölöslegesnek tartja, az nemcsak bevezetőjéből világlik ki, hanem például a
