Századok – 1977

Közlemények - Bogdán István: Volt-e papírmalom Budán? 544/III

VOLT-E PAPIRMALOM BUDÁN? 551 Az adóösszeg emelkedése önmagában azonban még nem bizonyít eléggé, viszonyítsuk Capellner adóját a többiek adójához. Két évre van lehetőség, de elegendő, harminc évre utal. 1762-ben a vízivárosi 326 adózó közül Capellner 11 ft-os adójánál csak négyen fizettek többet: két ismeretlen foglalkozású 12,— és 14,— ft-t, egy patikus 15,—, és egy rézműves 17,— ft-t, a legkisebb adó 1,- ft volt.5 5

1777-ben - a legkisebb adó most is 1 ,— ft - Capellner 20,- ft-t adózott, s a Víziváros 368 adózója közül két kereskedő fizetett még ennyit, többet már csak hárman, egy kereskedő 22,— ft-t, egy kőműves 25,—, és ismét egy kereskedő 28,— ft-t.56

S tegyük hozzá, hogy 1779-ben perelt egy kádármestert 1775-ben adott 635 ft kölcsönért,57

s özvegye, Katalin asszony 1781-ben perel egy szobrászt szintén 1775-ben kölcsönzött 50,—ft-ért,5 8

1783-ban pedig mostohaapját, még ura életében kölcsönzött 1500,— ft-ért.5

9

Capellner tehát vagyonos polgár volt. De nem a kártyafestésből gazdagodott meg, maga írta, attól koldulhatott volna. A papírkereskedelem gyarapította vagyonát 1733-tól, és az 1760-as évektől kezdve már a Víziváros ötödik leggazdagabb polgára. Emlékezzünk: 1753-ban kapta a városi tilalmat megszüntető uralkodói engedélyt a papírkereskedelemre és 1757/58-ban tűnik fel először az a bizonyos városkapus Ofen— Kapelner-féle vízjel (ld. 4. ábra) - amikor már jelentős tőkéje is van az engedély mellé -, pedig sem papírkészítő, sem papírmalom-tulajdonsos. Mi a magyarázat tehát? Csak az lehet, hogy ilyen vízjelű papírokat készíttetett magának valamelyik papírmalomban — tőkebefektetés útján. Későbbi kifejezéssel csendestárs lett. Jelentős összeget adott évenként valamelyik papírkészítőnek, illetve papírmalom-tulajdonosnak, s ennek megfelelő mennyiségű, és az ő vízjelével készült papírt kapott érte. És élete végéig (1780-ig) folytatta ezt a tevékenységét. Feltehető, hogy még özvegye is — vagy olyan jelentős volt a Capellner által kihelyezett tőke, hogy tovább is futotta —, mert még nála is, utoljára pedig 1783-ban (de már utódának, Jakischnak egyik számláján) találkozunk vízjelével.60

Jakisch-féle vízjellel azonban — 1793-ig vizsgálva a számláit6

1

— már nem, de Ofen vízjellel sem. Jakisch tehát már nem invesztált, ő csak kereskedett különféle eredetű papírokkal. Választ kellene keresnünk arra a kérdésre is. hogy Capellner melyik papírmalomban csináltatta a papírját. Választ azonban nem adhatunk, mert e tevékenységéről írott forrás nem maradt. A vízjelek most aztán igazán mit sem érnek. A felvidéki előfordulásból esetleg feltételezhetnénk ottani papírmalmot, de melyiket a sok közül? Nem segít az sem, hogy számláiban prágai és cseh, illetve iglói papírokat említ, bizonytalan következtetés lenne ott működő papírmalomra gondolni. Mint ahogyan az a feltételezés sem lendít tovább, hogy valami rokoni kapcsolat realizálódott így. És nem segít a kérdés megválaszolásához az sem, ha a Capellner-féle vízjeles papírokat megvizsgáljuk. A papír egyéb adata, illetve a bordázat önmagában ugyanis csak akkor segíthetne, ha valamennyi papír-55

BL P. a. 1762. Wasserstadt. 56

BL Gwa 1777. Wasserstadt. 5 7

BL 1014/d Processus civiles Ν. 1985. 58

Uo. Ν. 1945. " Uo. Ν. 2004. 60

Oc. Ar. 1783. 163. 61

Uo. 1785/6. 608., 1786/7. 117., 1788/9. 1302., 1790. 1109., 1791.685. 1792. 1221., 1793. 975-6. 8