Századok – 1977
Tanulmányok - Pintér István: Az MSzDP vezetői a fasizmusról és a fasizmus ellen hírdetett „szellemi offenzivá”-ról 500/III
516 PINTÉR ISTVÁN A magyar szociáldemokrata terminológia ettől kezdve nem beszél általában fasizmusról, hanem a fasizmust mindig azonosítja a hitlerizmussal és az olasz fasizmussal. Ez lesz az a mérce, amelyhez egyes országokban és így Magyarországon is fellépő politikai törekvéseket, mozgalmakat hasonlítja és csak akkor nevezi ezeket fasizmusnak, ha bennük fellelhetők a német, illetve olasz fasizmus alapvető vonásai. Gömbös kísérletének bukása után fasizmus jelzővel lényegében csak a kormány-politikától jobbra álló pártokat, politikai mozgalmakat illették.6 1 A szociáldemokraták hivatalosan ettől kezdve tehát a rendszert nem nevezték fasizmusnak. Buchinger kivételével a szociáldemokrata politikusok óvakodtak még attól is, hogy beszédeikben, írásaikban a rendszert fasiszta jelzővel illessék. Az MSzDP vezetőségének fenti felfogása a párt politikájának alakításában komoly hibák forrása lett. Azáltal, hogy a magyarországi viszonyokat egyoldalúan hasonlították a náci Németországéhoz, lényegesen kedvezőbb helyzetet mutathattak ki. Ez pedig más tényezőkkel együtt — Magyarországon a 30-as évek második felétől az uralkodó osztályokon belül kialakult ellentétek, az egymást követő kormányválságok, a nyilas mozgalom országos tényezővé válása — megakadályozta „a napról-napra élés" politikáját folytató szociáldemokrata vezetőket abban, hogy az osztály viszonyokat, a rendszer jellegét hosszú távon helyesen értékeljék. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem látták a kormánynak a nyilasokkal és a német fasizmussal összefonódó politikáját, de a hangsúlyt legtöbbször a különbségre és nem a közös vonásokra tették. Ez később komoly akadály volt nemcsak a párt helyes stratégiájának kialakításában, hanem a szociáldemokrata tömegek tisztánlátásának segítésében is. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a szociáldemokrata vezetők egy kérdésben, Magyarország külpolitikai orientációjában ebben az időben is világosan láttak. Mindent elkövettek — az általuk megengedhetőnek vélt keretek között —, hogy figyelmeztessék a kormányt, az ország sorsáért felelős tényezőket és magát a közvéleményt is, hogy Magyarország sorsa a Hitler-fasizmus oldalán megpecsételődik. Az MSzDP vezetői szoros összefüggést láttak a náci orientáció megerősödése és azon tény között, hogy Gömbös kormánya hivatalosan is állást foglalt a területi revízió kérdésében és azt kormányprogram rangjára emelte.6 2 „Az ország szempontjából óva intünk a fasiszta orientációtól. Tiltakozunk az ilyen politika ellen és harcolni fogunk ellene minden célravezető eszközzel"6 3 — jelentette ki Buchinger a párt XXX. kongresszusán. A kongresszus határozata is leszögezte, hogy a német orientációs külpolitika „katasztrofális veszedelmet jelentene" Magyarország számára. „A kongresszusnak változatlanul az a meggyőződése, hogy a magyar külpolitika is csak a békés megoldások területén, a demokratikus irányzatok megerősítésével és a szomszédokkal való viszony megteremtésében keresheti és találhatja meg jogosult nemzeti törekvéseinek sikerét .. ,"64 rögzíti ugyancsak a kongresszus határozata. Már a kongresszus is — látva az olasz—abesszin konfliktus háborúval fenyegető veszélyét — határozottan síkraszállt „minden háborús kísérlettel 61 Részletesebb kifejtését lásd: Gora Lajos (eredeti név Faragó László)'. Horogkereszt Magyarországon. Szocializmus, 1936 jún. 6 2 Az MSzDP vezetőségének és parlamenti csoportjának jelentőse az 1935. évi pártgyűléshez. 63 Népszava, 1935. szept. 17. 64 Uo.
