Századok – 1977
Tanulmányok - Erdődy Gábor: A forradalmi magyar kormányzat és sajtóorgánumai a németországi változásokról 1848-ban 463/III
AZ 1848-AS NÉMETORSZÁGI VÁLTOZÁSOKRÓL 495 bizonyos túlértékelése jellemzi Ábrányi Emilt is, aki szerint „Bécs főváros alatt fog eldőlni a népek szabadságának harca ... Bécs közép Európa Párisa lesz".19 4 A bécsi felkelés hatása egész Németországban érződött, így Berlinben is. A Közlöny már október 20-án azt várta, hogy a bécsi események következményei konkrét, megfogható alakban jelentkeznek és újabb megmozdulásokat váltanak ki a porosz fővárosban.19 5 Október 16-án a munkások valóban követték a „testvér főváros" példáját. A Kossuth Hírlapja a felkelési kísérletet jellegtelen csetepaténak minősítette.19 6 A Pesti Hírlap azonban tudósítója hírei alapján arról számol be, hogy a tömegek megmozdulása a Bécs ellen felfegyverzett 40 ezer katona elindításának megakadályozására irányult, és forradalmi cselekedetnek tekinti azt.19 7 Bármennyire fontosnak tartották azonban a vezető magyar politikusok a felkelők sorsát, megsegítésük — az ismert okok miatt — elmaradt.19 8 A bécsi forradalom, amely az egységes Németországért folytatott küzdelem utolsó bástyáját jelentette, elbukott, s ez megteremtette annak a lehetőségét, hogy az osztrák dinasztia általános offenzívát indítson Magyarország önrendelkezésének felszámolására. A szeptemberben oly nagy reménnyel várt forradalmi hullám a német térségben végérvényesen megtört. A körülzárt Magyarország Németországtól nem várhatta már a haladó mozgalmak támogatását, mindez azonban korántsem jelentette azt, hogy vezetői ne kísérték volna figyelemmel az események további alakulását. Az ellenforradalmi erők felülkerekedése és az 1849. évi kilátások Bécs eleste még inkább láthatóvá tette a németországi erőviszonyokban bekövetkezett alapvető változásokat. „Bécs leigáztatása fordulópontot képezend az uralkodó ház és Németország történetében"19 9 — szögezi le a Pesti Hírlap. Megállapítja, hogy Poroszország az októberi fordulat legfőbb haszonélvezőjeként magához ragadja a „dolog vezetését" és az Ausztriától elhódított befolyás birtokában növeli „a Hohenzollernek hatalmát a Német birodalom felett".20 0 Porosz túlsúly kialakulásáról számol be a Kossuth Hírlapja is, s nem kis szerepet tulajdonít ebben a szerinte a „német demokrácia megsemmisítésére" összeesküvő „keleti cabinetek"201 -nek. A kormánypárti magyar hír-194 KH, 1848. X. 15. 4 1 3; vö.: K. Obermann: Deutschland 1815-49. 344; UrbánAladár: i. m. 163-165; MEM 5. 408, 438; MEM 8. 61. „Minden német szeme Bécsre szegeződik. Hatalmas, döntő csata előtt állunk" - hangsúlyozzák a bécsi egyetemisták; - közli: K. Obermann: Die ungarische Revolution ... 20. 19 5 „Igen hihető, hogy a bécsi események hatása rövid időn belül tényekben fog mutatkozni. . . A kedélyek száraz lőporhoz hasonlók, egy szikra kell, s kész a rémítő felrobbanás" - Kny. 1848. X. 20. 655. 196 KH, 1848. X. 27.456. ,97 PH, 1848. X. 29. 1018. 19 8 A magyar segítség elmaradásának körülményeiről ld. Barta István: A magyar szabadságharc vezetői és a bécsi októberi forradalom - Századok, 1951. 199 PH, 1848. XI. 5. 1039. 200 PH, 1848. X. 26. 1003, XI. 15. 1071; vö.: MEM. 5. 392. 2 01 KH, 1848. XII. 16.; Egy Ausztria-Poroszország-Oroszországból álló és Anglia támogatását élvező „új szent alliance" megalakulásáról ír a Kny. is. 1848. XI. 25. 800; XII. 9. 864. A Habsburgporosz-orosz reakció együttműködését behatóan elemzi: Andics Erzsébet: A Habsburgok és a Romanovok szövetsége, az 1849. évi magyarországi cári intervenció diplomáciai előtörténete Bp. 1961.
