Századok – 1977
Tanulmányok - Erdődy Gábor: A forradalmi magyar kormányzat és sajtóorgánumai a németországi változásokról 1848-ban 463/III
492 ERDÖDY GÁBOR forradalmakkal, s a célért elviselhetővé tette az eszköz borzasztóságait is".171 Ezt a szemléletbeli változást tükrözi szeptember 23-i, konkrét németországi viszonyokra vonatkozó elemzése, amely egy cseppet sem bánkódik amiatt, hogy a „német politikai élet három legmozgalmasabb pontján (ti. Frankfurtban, Berlinben és Bécsben — E. G.) miniszteri változás és felülmúlhatatlan zavar" uralkodik, hiszen meggyőződéssel állítja, hogy „így (azaz forradalmi harcban — E. G.) jő el az egység kora".172 A forradalmi erők aktivizálódásával egy időben és velük szembenállóként jelent meg az egész éves bizonytalanság következményeitől megcsömörlött és nyugalom után vágyó, minden rendet veszélyeztető kezdeményezést elutasító polgár Európa-szerte ismert alakja. A „bécsi polgár nyugodalmat akar s irtózik a kravalgyártóktól" — írja Wesselényi szeptember 20-án.173 A Pesti Hírlap elsősorban gazdasági tényezőkre vezeti vissza a jelenséget („Ha a királyok építenek, a szatócsoknak is van dolguk" — hivatkozik Schiller szavaira) és ebből kiindulva lehetségesnek tartja nemcsak a polgárok, hanem még a munkások és napszámosok közeledését is az ellenforradalom táborához.17 4 Az 1848. őszi forradalmi megmozdulások nyitányát a szeptember 18-i frankfurti felkelés jelentette. Ismeretes, hogy kirobbanásában közvetlen szerepet kapott a malmöi béke elfogadása, a schleswig—holsteini konfliktus német szempontból szégyenteljes lezárása.17 s A Pesti Hírlap már április elején felfigyelt a két hercegség hovatartozása kérdésében kiéleződő dán—német ellenségeskedések jelentőségére, s már ekkor háború kirobbanását jósolta.176 Az események alakulását továbbiakban is nyomon követte. Folyamatosan beszámolt a porosz csapatok hadműveleteiről, majd az ezt követő béketárgyalásokról. Különösen fontosnak találta a probléma kifejlődésében a nagyhatalmak állásfoglalását, s a Kossuth Hírlapjával egyetértésben arra a megállapításra jutott, hogy a „három hatalom (ti. Anglia, Francia- és Oroszország - E. G.) inkább a dánok részén áll".17 7 A nemzetközi erőviszonyok kedvezőtlen alakulása mellett azonban elsősorban -a német érdekek képviseletére Frankfurt által felhatalmazott — Poroszország ellenforradalmi magatartásában kereste a malmöi fegyverszünet létrejöttének okait.17 8 A német közvélemény jelentős része felháborodással fogadta a híreket és a német egység, a nemzeti gondolat elárulásának minősítette a porosz udvar eljárását. Ennek megítélése, illetve elfogadásának kérdése a frankfurti parlamentben heves vitákhoz vezetett. „A gyűlés egy részénél nő az elkeseredettség Poroszország ellen" — jelenti szeptember 15-én a Pesti Hírlap és a jobboldalon, valamint a jobb-közép csoportosulásban találja meg 171 PH, 1848. XII. 7. 1148. A Habsburg-ellenforradalom nyílt fellépése, a márciusi vívmányok nyílt megtámadása „a forradalmat minden becsületes emberre, akarata ellenére is rákényszerítette" hangsúlyozza visszaemlékezésében Pulszky is, - ld.Pulszky Ferenc: i. m. II. 126. 172 PH, 1848. IX. 23. 898. 1,3 PH, 1848. IX. 20. - közli: Károlyi Árpád: i.m. I. 500. A forradalomellenes hangulat eró'södéséró'l értesült a PH Franciaországban is — Id. 1848. IX. 24. 902. 174 PH, 1848. IX. 23. 895,vö.:IX 12. 857. 175 A schleswig-holsteini kérdésró'l ld. Urbán Aladár: i. m. 147-49; K. Obermann: Deutschland 1815-49. 331-335. 176 PH, 1848. IV. 8.310. 177 PH, 1848. VIII. 23. 789; vö.: VIII. 17. 769, VIII. 24.793; KH, 1848. VIII. 11. 164; VIII. 23. 211. '7» PH, 1848. IX. 12. 657.
