Századok – 1977
Tanulmányok - Gábori Miklós: Közép- és Kelet-Európa első benépesedése 11/I
KÖZÉP- ÉS KELET-EUROPA DENÉPESEDÉSE 41 A Krím-félsziget településeit külön kell választanunk az eddigi területektől és részben együtt tekinthetjük a Kubán-vidékiekkel. A félsziget, mint ismert, geográfiai értelemben többszörös változáson ment keresztül. Időközönként elszakadt a szárazföldtől, majd újra összeköttetésbe került vele. Első betelepedése mindenesetre csak a Würm kezdetén történhetett, ezután azonban a Kelet-Európai síkság kultúráinak szinte gyűjtőhelye lett. Klimatikus-ökológiai okait már érintettük. A telepek elhelyezkedését tekintve szembetűnő, hogy a Krími-hegység tenger felőli oldala teljesen üres. Valamennyi település a hegység belső oldalán, Szevasztopol és Szimferopol között helyezkedik el. Ezek a széles, lapos, régészetileg rendkívül gazdag sziklaereszek még mindig hegységi környezetben fekszenek, feltűnő azonban, hogy a vadászott faunájuk kifejezetten sztyeppei összetételű. A vadászat területe ugyanis a félsziget ÉNy-i, síksági részére esett. Nem véletlen, hanem ismét ökológiai tényezőkre vezethető vissza, hogy a vadászat itt és az azovi partokon specializálódott két „új" állatra, a jégkori vadlóra és az antilopra. (A Kubán vidékén, éppúgy mint a volgográdi telepen, ugyanakkor a vadászati specializáció igen erősen a bölényre irányul. A bölénycsordák ugyanis a korai Würm időszakban a délorosz síkságról DK felé tértek ki.) A Krím településeit, leletanyagukat megvizsgálva mindegyik eddig említett kultúra előfordul. A sziklaereszek néha többrétegű települések, melyekben különböző kultúrák és fáciesek (etnikumok) váltották egymást — máskor viszonylag hosszabb időtartamú, egynemű kultúra népessége települt meg bennük (Csokurcsa, Kíik-Koba, Sajtan-Koba, Adzsi-Koba, Halodnaja Balka, Bahcsiszaraj, Kabazi stb.). Egyetlen helyen tayacien-szerű szilánkipart ismerünk (Kiik-Koba alsó rétege) - a többiek kultúrája a mikromoustérienhez, a kelet-európai micoquienhez, a keleti levallois-moustérienhez és a „generalizált" moustérienhez tartozik. Az utóbbiak, főleg a levallois-moustérien fejlett, kifinomult formája, szinte tökéletesen egyezik a franciaországi,klasszikus" kultúrával. -Kissé lazábban fogalmazva: a leletanyagokat végigvizsgálva az a benyomásunk, mintha Európa déli sávja egyszerre, de különböző irányból „töltődött" volna fel emberrel. — Különösen figyelmet érdemel, hogy a Krímben találjuk meg a kelet-európai kultúrák legfiatalabb, legfejlettebb fácieseit. Koruk a Würm 1 tetőzésére, esetleg közvetlenül a Würm 1 utánra esik, és ezeknek a csoportoknak az áramlása másodszor, harmadszor is a félszigeten fejeződik be.40 A Kubán-vidéket, annak' nyugati részét, összekapcsolhatjuk a Krímmel. A Kercsiszoros ebben a korszakban nem elválasztó vonal, hanem összekötő földnyelv volt a két terület között. A települések kultúrája részben a keleti micoquien (Volgográd-fácies) és a mikro-moustérien vegyüléke. Ilyen pl. az egyik legnagyobb település, Ilszkaja civilizációja, ahol a vadászati specializáció talán a legerősebb. A többi lelőhely régészeti anyaga részben az egyik, részben a másik műveltséghez kapcsolódik4 1 A kelet-európai települések, ill. kultúrák datálása ma még számos problémát vet fel. A lelőhelyek legnagyobb része ugyanis teraszok felszínén, folyópartok omladékában, lejtőtörmelékben, rétegtanilag áthalmozott helyzetben kerül elő. Ha azonban a jól 40 A. A. Formozov: Isszledovanije pamjatnyikov kamennovo veka ν Krime. KICSP. 21. ly57. -Ua.. Pescsernaja sztojanka sztaroszelje jijo meszto ν Paleolite. M1A. 71. 1958. - F. Handar: Urgesichte Kaukasiensis. Leipzig. 1937. 41 A. A. Formozov: Nyizsnyepaleoliticskie mésztonahozsgyénije Prikubana. KSZ. 46. 1951. — Ua.: Paleoliticseszkie sztojanka ν pescserah Prikubanja. KSz. 98. 1964.
