Századok – 1977
Tanulmányok - Timár Lajos lásd Baranyi Béla - Varga J. János: Katonai bíráskodás a 14–17. századi dunántúli nagybirtokon és a végvárakban (Seregszék; hadiszék; úriszék) 439/III
442 VARGA J. JÁNOS űnagysága parancsol... Ha kenig parancsolja . . ., hogy ott legyen az törvény Keszthelyt, főnemes népeket sokat és szolgabírákat hivassatok reá és azok tegyék az törvént . . ."9 A dominuszok főleg akkor vették semmibe a területi illetékesség által másnak biztosított jogokat, amikor szervitoraikat sérelem érte és eleget téve képviseleti kötelezettségüknek, maguk kerültek az igazságszolgáltatással kapcsolatba. 1648 tavaszán történt Veszprém vármegyében, hogy Batthyány generális egyik szervitorát, Szily Györgyöt megölték bizonyos teszériek. A bűnösöket Pázmán Miklós pápai főkapitány megfogatta és ügyüket a vár katonai bírósága elé vitte, azt azonban Batthyány illetéktelennek minősítette a per lefolytatására. A gyilkosságot elkövető teszériek területileg ugyan a pápai seregszékhez tartoztak, mert falujuk Pápa közelében, a Bakonyalján feküdt, a dunántúli főkapitány mégsem fogadta el az ítéletet, mert Pápa és az ottani szék is a győri generálishoz tartozott, Szily ellenben az ő zászlaja alatt szolgált. 1648. augusztus 4-én Pázmánhoz intézett levelében a vizsgálatról és a meghozott ítéletről így nyilatkozott: „ ... kik voltak az törvénytevők és mint, s hogy lett az törvény, nékünk igen heltelennek látszik. És a törvény is nem tetszik, mert az nem illette seregszékit, holott ő nem végbéli zászló alatt, hanem az mi köteles szolgánk volt." Többek között erre is hivatkozott, amikor a per megújítását kérte.10 A nagyobb végházakban a seregbírói tisztséget jogban járatos, tapasztalt, a katonák előtt tekintéllyel és becsülettel rendelkező fővitézre bízták.1 1 Kisebb erősségekben, ahol az őrség csekély száma miatt seregbírót nem tartottak, a bírói tisztet is a kapitány viselte, ő azután vagy maga gyakorolta a tisztséget vagy fogott bírákra ruházta azt. A seregbíró elé került minden fegyelmi vétség és bűneset, ő nevezte ki a vizsgálat elvégzésére illetékes bizottságot, elnökölt a tárgyaláson és ő hirdette ki az esküdtek által hozott ítéletet. A seregbíró az igazságszolgáltatás mellett egyéb feladatokat is ellátott: nála helyezték el a katonák pénzét, amelyhez tiltott körülmények között jutottak1 2 és mindaddig őrizte, amíg a kerületi főkapitány nem rendelkezett róla,1 3 s őt keresték meg társai — mint hiteles és becsületes embert —, ha nyugtát, adásvételi szerződést vagy kezeslevelet kívántak hitelesíttetni.14 A seregbíróság elsősorban a katonai rendtartások és szabályzatok megsértőit, valamint a közbűncselekmények elkövetőit sújtotta. Illetékessége azonban nemcsak az adott végvár őrségére terjedt ki, hanem az egész vártartományra, így a katonai vétségek mellett — mint már említettük — polgári ügyekben is eljárt. A különféle ügyeket rangsorolva, a legenyhébbnek tekinthetjük az olyan szabálysértést, amelyről az említett körmendi hajdú szabadságlevél a következőket mondja: „ ... ha penig az városiak magok között bírságot tesznek föl mezőbéli károkért, kerteken, 9 Szalay Ágoston: Négyszáz magyar levéla XVI. századból 1504-1560. Pest. 1861. 210. I 0 OL.B. es. lt. Ρ 1315. 2. cs. Batthyány I. Ádám iratai 1648. 15. f. II Körmenden Krakkai Dömötört és Horváth Balázst 1676-1695 között több ízben újraválasztották. OL. Békássy es. lt. Ρ 45. 10. cs. 35., 73. f. és B. es. lt. Ρ 1314. Miss. 27 797. sz., ill. Ρ 1336. 2. cs. „Formulare" köhyv 336. 12 Tiltott körülménynek számított a békesség idején foglyul ejtett törökök megsarcolása. Sinkovics István szejk.: Magyar történeti szöveggyűjtemény II/l. 1526-1790. Bp. 1968. 146. 13 OL. Β. cs. lt. Ρ 1315. 2. cs. Batthyány I. Ádám iratai 1648. 49 f. 14 A gyó'ri seregbíró, Nagy Ferenc és nótáriusa, Bakó Gábor rendszeresen hitelesítették 1669-1672 között a győri vitézek kezesleveleit, amelyeket Esterházy János fogságában levő társaik kiváltásáért írtak. OL. Esterházy es. lt. Ρ 1291. 103. sz. Győr m. Katonai íratok 1669-1672. sz. n.
