Századok – 1977
Folyóiratszemle - Szirotkin; V. G.: A 19. sz. első negyedének idegen nyelvű oroszországi sajtója mint történeti forrás 419/II
419 FOLYÓIRATSZEMLE A hétéves háború után jelentkező értékesítési nehézségek tovább mélyítették az ellentéteket. 1763-ban Pannsylvaniában bontakozott ki a farmerek mozgalma. Először az indiánok rovására kísérelték meg földjeiket bővíteni, majd a hatóságokhoz fordultak, amelyek ígéretekkel szerelték le a felvonuló farmereket. Az 1760-as évtizedet térben és időben szétszórt, ösztönös farmer megmozdulások jellemezték, amelyek a gyarmati hatóságok, az angol királyi katonaság, vagy az "indiánok ellenállásán törtek meg. A hétéves háborúban keletkezett pénzhiány pótlása érdekében bevezetett bélyegilletékek váltották ki a városok elégedetlenségét, amely a farmerek fellépéseivel párosulva végül is forradalmi helyzetet eredményezett. Boston lett a mozgalom központja, amely New York, Észak- és Dél-Karolina, valamint Massachusetts államban támaszkodhatott elsősorban a farmerek elégedetlenségére. A bojkottmozgalom és az angolok brutális fellépései már 1768-1771 között szinte már polgárháborús helyzetet teremtettek az említett államokban, s a gyarmatok angol ellenes politikai szervezkedése is magasabb fokra lépett. A „Szabadság Fiai", a „Zöld hegyek Fiai" szervezetek a politikai és a fegyveres ellenállás magjai lettek. Az ellenőrzésük alatt tartott területeken a farmereket kedvezményekben részesítették, a nagybirtokok tulajdonosait elűzték, mintegy tömegbázist teremtve a függetlenségi háború számára. 1772-1773 folyamán az angolok és W. Tryon kormányzó szemellenzős politikája tovább mélyítette a válságot. Tryon hallani sem akart engedményekről, de hatalma kevésnek bizonyult az elégedetlenség hullámával szpmben. London nem vetett be katonaságot, nehogy a kormányzó kezén lévő erők gyengeségére fény derüljön. Ugyanakkor az angol kormány gazdasági és politikai intézkedése olajat öntött a tűzre. Ebben a feszült helyzetben került sor a „bostoni teadélután"ra, amelyet 1774 elején erőszakos rendszabályok, valamint az 1763-as agrárpolitika konokul következetes végrehajtását előíró rendeletek követtek. Az ekkor a farmerek részéről jelentkező tiltakozó mozgalmak támogatást jelentettek az ellenálló városoknak és tovább nehezítették az angolok helyzetét. Az angolok által blokád alá vett Boston jelentős élelmiszer, fegyver, emberanyag utánpótlást kapott az agrárvidékektől. Így az 1774 szeptemberében összeült Kontinentális Kongresszus (Philadelphia) alattvalói felirata ellenére az ellenállás bázisa megszilárdult, s az Angliával való szakítás elkerülhetetlenné vált. (VoprosziIsztorii, 1976. 8. sz. 75-93. L) M. V. G. SZ1ROTKIN: A 19. SZ. ELSŐ NEGYEDÉNEK IDEGEN NYELVŰ OROSZORSZÁGI SAJTÓJA MINT TÖRTÉNETI FORRÁS Sem az orosz, sem a szovjet történetkutatás nem használta fel eddig jelentőségének megfelelően azt a több tucat idegen nyelvű sajtóterméket, amely a múlt század első évtizedeiben oly fontos szerepet játszott az Oroszországról, a cárizmus politikájáról Európában elterjedt kép formálásában. Ennek egyik oka, hogy ez a gazdag anyag a kutatók számára nincs hozzáférhetővé, használhatóvá téve. Szirotkin, igen bőséges anyagot felvonultató tanulmányában pótolni szándékozik ezt a mulasztást, amikor mintegy vázlatos sajtótörténetet ír, s ennek során csaknem húsz idegen nyelvű újsággal, folyóirattal ismertet meg. A zömében német, lengyel, francia nyelvű anyagot négy kronológiai szakasz keretében jellemzi. 1803-1805 az első kronológiai szakasz, amikor német nyelvű kereskedelmi-gazdasági és irodalmi-politikai kiadványok voltak a legjelentősebbek. Megjelenésüket egyrészt a II. Katalin és I. Pál uralkodása alatti szigorú cenzúra enyhítése, I. Sándor liberálisnak tetsző politikája, valamint az az Európa szerte ekkor elterjedt bizakodás tette lehetővé, amely a kereskedelmi kapcsolatok megélénkülését remélve, a napóleoni Franciaország és a konzervatív Európa közötti béke tartósságára számított. Az orosz kormányzat.alkalmazásában álló német szakemberek, hivatalnokok hívták életre a „St.Petersburgische Kaiserliche privilegierte Handels Zeitung" c. hetilapot, amely F. Pfeyffer szerkesztésében, elsősorban Oroszország külkereskedelméről tudósított, s 1803-1804 folyamán 52 száma látott napvilágot. Igényesebb, nagyobb érdeklődésre számottartó vállalkozás volt a H. Storch akadémikus szerkesztette „Russland unter Alexander dem Ersten" c. gazdasági-történeti folyóirat 1803-1806 között. Lipcsében adták ki, a német államokban és Oroszországban is terjesztették, orosz nyelvű
