Századok – 1977
Történeti irodalom - Munkásmozgalomtörténeti lexikon. 2. jav. és bőv. kiad. (Ism. Szilágyi János) 410/II
410 TÖRTÉNETI IRODALOM csökkentésére s a Szovjetunióval való együttműködésre törekedett, s e téren 1946-ban történt meg nála a fordulat. Shinwell azonban sokszor szinte csak széljegyzetszerűen teszi meg észrevételeit anélkül, hogy a tényeket alaposan elemezné, s például a megelőző' korszakra vonatkozóan is jelezné Bevin politikájának ellentmondásait. Érzékelteti viszont, hogy a gazdasági nehézségek, és az amerikai hitelező durva fellépései mennyiben és hogyan nehezítették meg, tették lehetetlenné a szociális programtervek végrehajtását. Nehezebb kérdés az államosítások értékének, s részleges kudarcának kritikus vizsgálata - de Shinwell e vonatkozásban sem nyújt elmélyült elemzést. A kötet utolsó fejezetei a Munkáspárt visszaesését, majd az 1950-60-as évek problematikáját tárják fel, sok érdekes részletkérdés, esemény jobb megvilágításával. Mi itt e korszakból csupán egyetlen témát emelnénk ki: a kül- és gyarmatpolitikát. Shinwellnek hadügyminiszterként e kérdésekbe közvetlen bepillantása kellett, hogy legyen. A groteszk éppen az, hogy a hajdani munkáspolitikus, aki 1914-18-ban antinacionalista volt, 1945 után már világosan nacionalista nyomdokokon haladt. Jemnitz János MUNKÁSMOZGALOMTÖRTÉNETI LEXIKON 2. JAV. ÉS BŐV. KIAD. (Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1976. 217 1.) Négy évvel az első kiadás megjelenése után javított és bővített formában került az olvasókhoz és kutatókhoz a Munkásmozgalomtörténeti Lexikon. Ε lexikon első kiadásáról a Századok 1974. évi 1. számában számolt be Gergely Jenő és Stemler Gyula: méltatva e nagyszabású vállalkozás jelentőségét, így a mostani recenzió keretében - úgy véljük - inkább csak az első kiadás óta érvényesített javítások és bővítések néhány kérdéséről szükséges szólnunk, valamint arTÓl, hogy milyen további igények, lehetőségek merülhetnek fel a Munkásmozgalmi Lexikon remélhetőleg hamarosan szükségessé váló újabb kiadásánál. Mégis, elöljáróban mi is hangsúlyozni kívánjuk e lexikon- úttörő jelentőségét, a feldolgozott anyag korszerű csoportosítását és tömörítését, a szócikkek könnyű megtalálhatóságát, a megfogalmazások körültekintő, kiegyensúlyozott, tudományos szintű és igényű érvényesülését. A lexikon a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom egészéről és részkérdéseinek túlnyomó többségéről pontos tájékoztatást ad. A szócikkek terjedelme a kérdések fontosságához, illetve a tárgyalt személyek jelentőségéhez igazodik. Korábbi - sokszor hibás - megítélések már az első kiadásban jó korrekciót nyertek (pl. a szociáldemokrácia értékelésénél és másutt), s korábbi „kényesnek" ítélt kérdések is őszinte, reális értékelést kaptak (pl. a személyi kultusz és a törvénysértések problémáinál, a trockisták és mások tevékenységének tárgyalásánál stb.). A lexikon jelenlegi kiadását is szerkesztő Vass Henrik, Bassa Endre, Kabos Ernő és Vértes Róbert, valamint a mintegy 80 tagú szerzői munkaközösség érdeméből tovább erősödött az első kiadás e helyes koncepciója. A tapasztalatok érvényesítése s a remélhető további kiadások javítása szempontjából szeretnénk néhány észrevételt tenni. A lexikon e második kiadásának igen jó újítása, hogy az egyes személyeknél, fogalmaknál válogatott irodalomjegyzéket is ad. A kötet Előszava részletesen ismerteti az ezzel kapcsolatos szempontokat, amelyekkel egyetérthetünk, mégis bizonyos hiányérzetünk van azzal kapcsolatban, hogy nincsenek például felsorolva Földes Ferenc (Munkásság és parasztság kulturális helyzete Magyarországon), Kunfl Zsigmond és mások - ha könyvesboltokban nem is, de könyvtárakban elérhető - fő művei, hiányzanak a felsorolásból Csernisevszkij Mit tegyünk? című forradalmi jellegű fő müve, Földeák János - a munkásmozgalom szempontjából is fontos - verseskötetei, a Nagy Lajos szócikkből az egyetlen Nagy Lajos monográfia: Kardos Pálé (megjelent 1958-ban). Ágoston Péter, Bacsó Béla, Böhm Vilmos, Braun Soma, Buchinger Manó, Révész Mihály, Szimonidesz Lajos és mások műveit, ha nem is irodalomjegyzékben, de a szövegekben helyes lett volna megemlíteni. Az egyes szocialista és kommunista írók, művészek tevékenységét tárgyaló szócikkeknél a szövegben - helyesen - említés történik Egon Ervin Kisch, Hans Eisler, Uitz Béla, Mészáros László, Hidas Antal és mások egyes jelentős műveiről, ugyanez azonban hiányolható például Käthe Kollwitznál, Derkovits Gyulánál, Dési Huber Istvánnil, Goldmann Györgynél, Pór Bertalannál, és másoknál. Hasonló a helyzet - az irodalomközlés tekintetében - egyes fogalmak esetében is. Helyesen közöl irodalmat a szócikk pl. a chartizmus, a demokratikus centralizmus, a Bajor Tanácsköztársaság,
