Századok – 1977

Figyelő - Ránki Gyögy: Finnország gazdasági fejlődésének néhány kérdése 381/II

386 RÁNK] GYÖRGY szektorok már az új körülmények következtében nem voltak versenyképesek és a belső piac számbeli és színvonalbeli csökkenése a többi hagyományos ipari szektor elől elzárta az utat. Magyarország tehát kizárólag importhelyettesítő iparosítást folytatott csökkenő illetve stagnáló belső piac mellett. Finnország viszont továbbra is az exportszektorokra alapozhatta az iparosítást, sőt a faiparból a cellulóz- és papíriparra való súlypontáthelyezéssel annak magasabb szintet is adott. 2. Mivel Finnország gazdasági fejlődésében a mezőgazdaság ebben a szakaszban is lényeges szerepet játszott, az iparosodás a táguló külső piac mellett növekvő belső piacra támaszkodhatott, mely az importhelyettesítésen alapuló növekedésnek is lényegesen erősebb bázist teremtett, mint Magyarországon. Ezért a finn gazdaság növekedése valamennyi szektorra kiterjedt, beleértve a nemzetgazdaság különböző szektorait és az ipar különböző ágait. Magyarországon viszont csak importhelyettesítő iparosítást tapasztalhatunk a nemzetgazdaság többi ágainak stagnálása és a hagyományos ipari ágazatok stagnálása vagy egyenesen visszaesése mellett. 3. Finnország exportszektora — faipar és a vele kapcsolatban álló ágak - hosszú távon jóval kedvezőbbnek bizonyult, mint a gabonára illetve annak ipari feldolgozására alapozott fejlődés. A finn exporttermékek ára lényegesen kedvezőbben alakult, mint a magyarországiaké. Ennek következtében könnyebben talált piacokat és az új piaci helyzethez való alkalmazkodás lényegesen könnyebb volt, mint Magyarország esetében. Annál is inkább, mivel a főbb exportcikkek már a háború előtt is inkább az angol, mint az orosz piacra orientálódtak. Emellett a cserearányok is lényegesen kedvezőbben alakultak. Ez pedig lehetővé tette a beruházási javak erős importját, s a belső piac tágulása belül is piacot teremtett a beruházási javak számára. így míg a jóval fejlettebb magyar nehézipar a két háború között lényegében stagnál, addig a finn fejlődik, átalakul. Mindez természetesen elválaszthatatlan a finn nemzetgazdaság más szektorainak, nevezetesen a közlekedésnek és a hírközlésnek, tehát az infrastruktúrának a fejlődésétől. Ismeretes, hogy ez a szektor milyen lényeges szerepet töltött be Magyarország első világháború előtti gazdasági fejlődésében, mint ahogyan a két világháború közötti megrekedése is lényeges komponense volt a nehézipar stagnálásának. Finnországban viszont, ahol a vasútépítésnek a háború előtt kisebb szerepe volt - a területtel összevetve kevesebb volt a vasút mint Magyarországon, de a hajózás lényeges szerepet játszott -, az infrastruktúra fejlődése gyorsabb volt a két háború között mint korábban. Az alábbi táblázat ezt világosan mutatja. Év Közlekedés és hírközlés értéke összesen Vasút Autó Viziszállítás 1900 25 20 1 40 1913 40 43 3 54 1929 60 82 40 54 1938 100 100 100 100 A közlekedés fejlődésében két figyelemre méltó jelenség volt. Egyrészt a hajózás átalakulása, melyet a gőzhajók kapacitásának megkétszereződése (1900-ban 49 000 t, 1913-ban 77 000 t, 1938-ban 341 000 tonna) jellemzett. Egyidejűleg viszont az 1913-ban még 333 000 bruttóregiszter tonna vitorlás hajó-kapacitás 33 000 bruttóregiszter tonnára