Századok – 1977

Krónika - A Szerb Matica újvidéki jubileumi kongresszusa (az intézmény alapítása 150. évfordulója alkalmából). (Kemény G. Gábor) 1362/VI

1364 KRÓNIKA Ebből a népes mezőnyből: a 19 külföldi és a 23 jugoszláviai referátumból és korreferátumból álló előadássorozatból, s a túlnyomórészt a rendező intézmény és általában a jugoszláviai résztvevők részéről elhangzott hozzászólásokból és külön vita-felszólalásokból nyilvánvalóan a hazai és a környező szláv nemzetek és tudományos körök, intézmények előadói, előadásai emelkedtek ki. Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a nemszláv résztvevők előadásai sorában elismert hely illette a magyar előadásokat. A vajdasági Magyar Szó előzetes tudósításában (Tudományos tanácskozás a Matica srpska ünnepére. = Magyar Szó 1977. ápr. 7.; 95. sz., 14. 1.) a külföldi tudományos résztvevők első csoportjában foglalkozik a magyarországi előadásokkal. Elismerő, jó visszhangjuk volt az előadásoknak a vitában, az elnöki összefoglalóban is. Nikola Petrovic példáid elnöki zárszavában külön is kiemelte a magyar előadások tudományos értékét, eredményeit. Ami most már az egész ülésszak lefolyását illeti, csupán az első tárgyalási napon volt az az érzése a résztvevőnek, a közönség egy részének, hogy a nagyszámú Matica-előadás esetleg eltávolítja a konferenciát a főcímben vállalt kötelezettségétől. A második ülésszaki naptól kezdve azonban a kellő szerkezeti arány helyreállt, s ettől kezdve előadók és hozzászólók arányosan foglalkoztak a két főkérdéssel. Sokban hozzájárult a konferencia eredményes bonyolításához, hogy a lényegében egynyelvű, szerbhorvát nyelven levezetett ülésszakok egyszínűségét a körültekintő szervezés feloldotta azzal, hogy a külföldi résztvevők előadásuk egy részét anyanyelvükön olvasták fel. * Lássuk ezek után a jubiláris Matica-konferencia ülésszakának belső, országok, nemzetek és nemzetiségek szerinti megoszlását. Az előadók országok szerinti rendjében előrehaladva a nagy figyelemmel kísért szovjet referátumok illetve korreferátumok közül A. Sz. Milnyikov és V. I. Frejdzon összehasonlító jellegű referátumait emeljük ki. Az első (Milnyikov) A szláv Maticák szerepe a nemzeti öntudat kialakításában címmel hangzott el. A második előadás (Frejdzon) a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben a forradalmi demokrácia és a burzsoá forradalmárok szerepét vizsgálta az egykorú szerb mozgalomban, jelentős kutatási eredmény bemutatásával. A cseh és szlovák előadások közül kettőt külön is megemlítek. Mindenek előtt Hroch Miroslav (Prága) széles történeti háttérbe ágyazott előadását a Cseh Matica 1848 előtti társadalmi-politikai illetve közművelődési szerepéről. Kívüle még Vladimir Matula (Pozsony) áttekintését említjük a múlt század harmincas-negyvenes évei szlovák-szerb kulturális és nemzetiségpolitikai érintkezéseiről. Nagy érdeklődést váltott ki a két előadással szereplő lengyel csoportból Józef Chlebowczyk (Varsó) elmélyült összefoglalása a 19. századi „Közép-Európa keleti része" [így!] művelődési-oktatási egyesületeinek a nemzettéválás folyamatában betöltött szerepéről. A két osztrák előadásból, N. D. Pej fuss illetve Horst Haselsteiner (mindketten Bécsből) felszólalásaiból az utóbbi érdemel külön megemlítést. Haselsteiner magyar szempontból is igen figyelemreméltó, széleskörű statisztikai és levéltári kutatásra alapozott felmérést adott a magyarországi szerbek 19. és 2U. századi (az első világháborúig felkísért) társadalmi-közművelődési hálózata strukturális és művelődéstörténeti kérdéseiről. A Német Demokratikus Köztársaságból (Bautzen) való szorb illetve német nemzetiségű társszerzők: Jan Solta és Peter Kunze a luzicei (Lausitz) szorb nemzetiségi és közművelődési mozgalom és a Bautzenben mindmáig működő Szorb Matica eddig alig ismert fejlődéstörténeti adatait foglalták össze. Emánuel Turczynski (Bochum, Német Szövetségi Köztársaság) az egyházi szervezetek szerepével foglalkozott a szerb és a román nemzettéválás társadalmi-történeti folyamatával kapcsolatban. A magyar előadásokról szólva Arató Endre előadása (Harc az irodalmi nyelvért Kelet-Európában a 19. század első felében) tárgyát széles, összehasonlító társadalmi-történeti megközelítéssel mutatta be. Az előadás kelet-középeurópai művelődéstörténeti összehasonlító módszerével, több mint tíz nemzetet, irodalmat és nyelvi mozgalmat átfogó munkamódszerével, megkapó tárgyalásmódjával általános elismerést és érdeklődést váltott ki. Kemény G. Gábor előadásának tém^át Mocsáry és az egykorú magyar-délszláv közművelődési és egyleti jogi kapcsolatok köréből merítette (Mocsáry Lajos az „egyleti jog' szabadságáért). A két előadás - a későbbi felszólalók és az elnöki összefoglalóban