Századok – 1977
Krónika - A Szerb Matica újvidéki jubileumi kongresszusa (az intézmény alapítása 150. évfordulója alkalmából). (Kemény G. Gábor) 1362/VI
742 KRÓNIKA A SZERB MATICA ÚJVIDÉKI JUBILEUMI KONGRESSZUSA (az intézmény alapítása 150. évfordulója alkalmából) (1977. ápr. 6-8.) A nemzetiségi kérdés világméretű jelentkezése szakaszán különleges figyelmet kell fordítanunk azokra a tudományos találkozókra, ahol a kérdés megértő és egyetemes érdekű politika- és művelődéstörténeti tárgyalása egyaránt érvényesül. Ilyen nemzetközi értekezlet volt az újvidéki Matica srpska (Szerb Matica) alapítása másfélszázados jubileuma és egyben Miletic Szvetozár író, lapszerkesztő és nemzetiségi pártvezér születése ugyancsak másfélszázados évfordulója alkalmából Újvidéken a Matica igényes ízléssel restaurált tanácstermében tartott tudományos ülésszak. Ez a nagyjelentőségű tudományos tanácskozás valóban egyszerre volt politikai- és művelődéstörténeti jellegű, s a tárgyalásmód kettősségét, két pillérét az egykori magyarországi, szélesebben a Habsburg-monarchia akkori nemzetiségi kérdéseinek összehasonlító vizsgálata kapcsolta össze. Az ülésszak mindvégig eredménnyel oldotta meg ezt a kettős megközelítést, a szokottnál szélesebb és átfogóbb társadalom-történeti és kulturális alapon való tárgyalást. A konferencia ezért is joggal viselte A Habsburg monarchia nemzeteinek 19. századi művelődési és politikai mozgalmai (Kulturno-politicki pokreti naroda Habsburske Monarchije u 19. veka) főcímet. Sokáig emlékezetes szimpóziuma marad a Habsburg-monarchia nemzetei egykorú művelődési és politikai mozgalmai történetének, mint azt a vajdasági magyar sajtó (Magyar Szó 34, 1976. ápr. 16.; 104. sz., 12. 1.) beszámolója is hangsúlyozza. A Szerb Matica művelődéstörténeti hagyatéka és a Miletic Szvetozár körül kialakult politikai-történeti forrásanyag és hagyomány egyaránt ötvözi a színvonalas kongresszust, melyről bizonyára nemcsak a résztvevő kilenc ország tudományos és közművelődési sajtójában történik majd említés. Ahhoz azonban, hogy megértsük a kongresszus érdemi mondanivalóját, ismertetésünk szerény keretei között is vissza kell nyúlnunk a kérdés komplex történeti forrásanyagához. Ahhoz, hogy miben volt egyszerre és egyidőben az egykorú nemzetiségtörténet és a korabeli szerb, sőt szélesebben a délszláv kultúrtörténeti fejlődés tűzhelye az 1826-ban Pesten alapított, tehát a mi Akadémiánkkal csaknem egykorú, 1864-től mind a mai napig Újvidéken működő szerb közművelődési egylet (ez idő szerint Európa egyik „legidősebb", legnagyobb múltra visszatekintő kulturális intézménye), s ugyanakkor mi volt ennek az intézménynek konkrét politikai-, nemzetiségitörténeti jelentősége a szimpóziumon tárgyalt időszakban, a 19. században. (Az előadások nagyobb része szerint ezt az időhatárt a dualizmus bukásáig bezárólag értve.) Másrészt, még mindig az első tárgykörön belül maradva, mi volt a többségükben a 19. század második harmadában alakult Maticák: a horvát, a szlovén, a cseh, a szlovák, a luzicei (lausitzi) szorb hasonló célkitűzésű egyletek egymásra hatásából és a szerb Maticával való kölcsönhatásából mérhető nemzetiség- és kultúrtörténeti eredmény. Végül: a Matica-ülésszak előadásaiból mérhetően, miként formálja, alakítja, színezi ezt a fejlődést Miletic Szvetozár, a magyarországi szerb nemzetiségi mozgalom ekkori vezérének és a kiegyezés előtti években a Matica kulturális szakosztálya vezetőjének rövid tragikus pályafutása. Elöljáróban jelezzük: a jubileumi ülésszakon a Miletic-csel foglalkozó témákra aránylag kisebb rész jutott. Az előadások meghallgatása után így is egy megértőbb, az egykorú közép-keleteurópai viszonyokba jobban beágyazott és elemzett portré tárult a résztvevők elé. Az a Miletic Szvetozár, akit ezeknek az előadásoknak során megismerünk, korántsem az a türelmetlen nacionalista politikus, mint azt az 1918 előtti osztrák és magyar publicisztika híresztelte róla. Az új kutatási adatokból egy merőben más, európai formátumú politikus, művelődéspolitikus és szerkesztő arcéle rajzolódik elő.
