Századok – 1977

Beszámoló - Magyar–Szovjet történész tanácskozás Szibériában és a Távol-Keleten (Mayer Mária) 1292/VI

1302 MAYER MÁRIA célul, mint a magyarországi kommunista párt megalakítása, agitációs és propaganda munkájának kibontakozása, a proletárdiktatúra kivívását követően a politikai és gazdasági program meghatározása, a szociáldemokratákkal kapcsolatos magatartás, stb. Felhívta a figyelmet pl. arra, hogy a Magyar Tanácsköztársaság alkotmányának elkészítésekor „Szovjet-Oroszország alkotmányát, a világ első szocialista alkotmányát tekintették követendő példának". Részletesen szólt Liptai Ervin a régi államapparátus szétzúzásáról, az új kialakításáról, az új hadsereg, rendőrség stb. létrehozásáról, minek során úgyszintén messzemenően figyelembe vették a szovjet-oroszországi tapasztalatokat. Liptai Ervin referátumában kitért a Magyar Tanácsköztársaság sajátos vonásaira is, amikor pl. szólt az ipar azonnali államosításáról, a nagybirtokok — szocializálás nélküli -állami tulajdonba vételéről stb. Referátumában - mint mondotta, - „nincs mód arra,hogy a KMP tevékenységének, a Magyar Tanácsköztársaság életének minden olyan fontos területéről szó essék, ahol az idősebb testvér: a Bolsevik Párt tapasztalatai meghatározó módon érvényesültek". így csupán néhány fő kérdésre korlátozva kívánta érzékeltetni azt a szerepet, amelyet a Bolsevik Párt által vezetett orosz munkásosztály tapasztalatai és az e tapasztalatokat elsősorban közvetítő, Oroszországból hazatért internacionalisták a magyar proletárdiktatúra létre hozásában és védelmében játszottak. V. I. Fomin ezredes, a moszkvai Hadtörténeti Intézet osztályvezetője „Szovjet-Oroszország segítsége a Magyar Tanácsköztársaságnak az intervenciósok és a belső forradalom elleni küzdelemben" c. előadásában főleg a kérdés hadtörténeti vonatkozásait ismertette, de kitért a katonai kérdések korabeli konkrét nemzetközi-politikai kihatásaira is. Józsa Antal őrnagy, a történelemtudományok kandidátusa „Orosz hadifoglyok Magyarországon 1917—1919-ben" c. referátumában az Ausztria-Magyarország területén kifejtett internacionalista tevékenységüket, a Magyar Tanácsköztársaság harcaiban való részvételüket elemezte. Előadásának érdekes része volt az, amelyben a korabeli cenzúrabizottságok jelentései és az elkobzott levelek alapján bemutatta a hadifoglyok hangulatát, állásfogalalását a különböző eseményekkel kapcsolatban. Úgyszintén figyelemre méltó a hadifogoly-mozgalombanjelentkező különböző irányzatok, áramlatok leírása. A konferencia-sorozat programjában fontos helyet foglalt el N. Azovcev ezredes, a moszkvai Hadtörténeti Intézet osztályvezetőjének előadása, amelyben a Szibériában zajló polgárháború fő szakaszait kívánta meghatározni, felvázolva egyben az internacionalisták katona-politikai szerepét és jelentőségét. Azovcev ezredes utalt arra, hogy a kérdés végleges megoldása még alapos, konkrét hadtörténeti kutatásokat igényel. Az ülésszak résztvevői körében nagy érdeklődést váltottak ki a historiográfiai előadások is. így T. M. Iszlamov és Józsa Antal közösen készített referátuma: „Az internacionalisták magyarországi historiográfiájának néhány kérdése" címmel gazdag adatokat tartalmazott a két világháború között a témára vonatkozóan megjelent történeti és szépirodalmi művekről, ezek beállítottságáról, jellegéről, esetleges külföldi visszhangjáról stb. A referátum egyben azoknak a társadalmi erőknek a jellemzését is nyújtotta, amelyek a témát a különböző publikációkban napirendre tűzték. Érdekes és hasznos volt az előadásnak az a része, amely a jelenkori, vonatkozó nyugati kiadványokkal, azok jellegével, problémáival foglalkozott.