Századok – 1977
Közlemények - Fallenbüchl Zoltán: Spanyolok Magyarországon a 18. században 1192/VI
SPANYOLOK MAGYARORSZÁGON 1195 század fordulóján akad néhány spanyolos hangzású név. Ezeken kívül azonban bizonyosan voltak a polgári rendhez tartozók is, és olyan nemesek, kik nem kértek s nem is kaptak indigenátust. Túlnyomó részüket a katonaság vagy a császári adminisztráció hozta ide. Azonosításuk nem könnyű, mert a név maga nem jelöl mindig közvetlen származást, olykor inkább csak eredetet. A Habsburg-ház osztrák és spanyol ágai közti erős dinasztikus kapcsolat mindenesetre kedvezett annak, hogy spanyolországi vagy más európai (itáliai, németalföldi) spanyol kézen levő tartományokból származó személyek az osztrák Habsburgok kezén levő területeken kisebb-nagyobb karriert futhassanak be. Magyarországon a döntő lökés ezirányban mindenesetre a török elleni felszabadító háború volt. Spanyol eredetű, talán éppen Spanyolországból került a török elleni harcok során Magyarországra az a De Castro Ferdinánd, sóhivatali felügyelő, aki 1695-ben szerepel a Pest városi tanács előtt.16 Bizonyosan spanyol származású volt Fonseca Kristóf Antal a Budai Kamarai adminisztráció számjegyzője (ingrossista), aki 1696 óta működött Budán. Még 1714-ben is említik.1 7 Fonseca pályája is mutatja, milyen változatos módon kerültek a spanyolok Magyarországra. Atyja, Lajos, Katalóniában volt katona és a századosi rendfokozatot érte el. Lipót császár első nejének, Margit hercegnőnek kíséretében jött Bécsbe, ennek ajtónállója lett. E minőségben 31 évig szolgált. Fia, a számjegyző, kiről nem tudni, még spanyol földön született-e vagy már Bécsben, Olmützben végezte tanulmányait, azután báró Saponara mellett követségi titkár volt, az olasz és spanyol nyelvű ügyek intézője, majd császári udvari kamarai szolgálatba lépett. Budára valószínűleg 1694-ben került.1 8 Itt soká működött s az adminisztráció megszüntetése után Pesten telepedett le. 1717-ben itt házasodik, 1719-ben mint tanú szerepel Pesten.1 9 Megerte azt az időszakot is, amikor spanyol katonák nagyobb számban jelentek meg Budán és Pesten. Kétségkívül a hadsereg hozta Magyarországra Serrano hadmérnököt és családját, kik már 1710 körül Pozsonyban tartózkodnak.2 0 Már 1701-ben, az örökösödési háború kezdetén számos spanyol jelent meg Bécsben. Szavojai Jenő Magyarországra akarta őket küldeni: de erre akkor még nem került sor.21 Az említett Serrano is valószínűleg ebbe a sorba illeszthető. Egyháziak közt is akadtak, akik — még a spanyolországi kudarcot megelőzően - Magyarországon javadalomhoz, vagy legalább valami címhez jutottak. Ilyen volt Morales Zuneros Mendoza Károly kapisztránus szerzetes, ki 1707-ben a bakonyi apát címét kapta.2 2 16 Dümmerth D.: Pest város társadalma 1686-1696. Bp. 1968. 231. 17 Orsz. Ltr., MKL, Litterae ad Cameram Exaratae, 1716. No. 104. 18 Orsz. Ltr., MKL, Budai Kam. Admin., Buchhalterey Acten, Tom. 10. No. 66 (fol. 133) és No. 96 (fol. 185). "Pest-Belvárosi Szűz Mária mennybemeneteléről nevezett róm. kat. plébánai házasultak anyakönyve, 1717. jún. 29. és 1719. máj. 14. (Plébániai levéltár). i0 Serrano Ferenc Mátyás császári főhadmérnök özvegye' 1723. szept. 22-én halt meg Pozsonyban a Szt. Márton székesegyházi plébánia halálozási anyakönyve szerint, 60 éves korában. Egy Serrano Péter - nyilván a fia - azonban már 1710-ben szerepel a pozsonyi Jézustársasági Gimnázium Mária-kongregációjának anyakönyvében (Album Sodalium Marianorum . .. Orsz. Széchényi Könyvtár Kézirattára, Fol. Lat. 3392, fol. 134). E család tagja az a „Herr Serrenus" Bécsben élő császári százados is, kinek háza Budán 1723-ban leégett (Orsz. Ltr., MKL, Litterae ad Cameram, 1723. No. 312). 21H. Benedikt: Kaiseradler über dem Appenin. Wien-Müchen. 1964. 232. ll Orsz. Ltr., MKL, ProtocollumCameraiisConsilii 1707 (Tom. 22.), 73.
