Századok – 1977

Közlemények - Vékony Gábor: Adatok Julianus utazásának topográfiájához 1175/VI

JULI ANUS UTAZÁSÁNAK TOPOGRÁFIÁJÁHOZ 1189 *karara-1 is). Mivel a későbbi -/-es alakok könnyen magyarázhatók disszimilációval, amire -rVr- hangsor esetén a nyelvek nagy részéből vannak adataink, s a névalakok közül a Julianusnál feltett *karar *karara) a legkorábbi, valószínűsíthetőnek látszik, hogy itt egy eredeti ? tör. *kärär-ie\ kell számolnunk.122 Magna Hungaria magyarjainak a volgai bolgárok által adományozott, mongolkori *kärär neve további, nem lényegtelen problémákat vet fel (pl. összefügghet-e ez a név egykorú, hasonlóan értelmezhető, így esetleg azonosítható népnevekkel? istb.), ezek megválaszolására azonban egyelőre elégtelen adatokkal rendelkezünk. Van viszont még egy kérdéscsoport, ami a Julianus út kapcsán vizsgálatot igényel. Ugy tűnik ugyanis, hogy Magna Hungaria fentebb adott lokalizálása azonos vagy közelálló területre vezet bennünket, mint néhány 15. századi fonásunk keleti magyarokra vonatkozó adatai. Ezt az adatcsoportot, amely egészében Aeneas Sylvius Piccolomini (II. Pius) tudósítására megy vissza, általában a Jugria kérdésnél szokás taglalni. Ilyen felfogáshoz — úgy tűnik — elsosorban Ransanus szolgálhat támpontul, aki világosan összekapcsolja az Aenaas Sylvius-féle adatot Jugriával. Hogy a kérdésben valamivel világosabban lássunk, idézzük Ransanus szövegét: „Excedunt (Hungari), inquam, a parte qua dam Europae Sarmatiae, quam hodie quoque Sarmatae ipsi vocitant Hungáriám: cuius regiones incolae, magna ex parte loquuntur, vt affirmant complures, qui inter eam nationem versati sunt, lingua, qua nostri Hungari utuntur. Id verim esse eo etiam confirmari potest; quod Joannes Sarmatarum imperátor, quem vocitant Moschoviae ducem, inter caeteros Principatus sui insignes titulos, Hungáriáé quoque se Ducem appellat, ut et libro VII. rei huius habentes mentionem, ostendimus. Non autem nostrae huius Hungáriáé, ducem se dicit: sed illius Sarmaticae, unde profecti sunt Hungari, qui Pannonias tenent."123 Ransanus itt láthatóan egy olyan nézetre reflektál, miszerint a magyarok Kelet-Európa azon részéből erednének, amelyet az oroszok (Sarmatae) Hungariának neveznek. Ez persze egészen nyilvánvalóan csak Jugriára vonatkozhat, különösen, miután Ransanus azzal támasztja alá ezt az állítást, hogy III. Iván a „dux Hungáriáé" címet is viseli. Akkor viszont, ha Ransanus, többekre hivatkozva, akik e terület lakosai között jártak, azt állítja, hogy nyelvük megfelel a dunavidéki magyarokénak; forrásaiban bizonyosan ott van Aeneas Sylvius is, akinél a következőket olvassuk: „Extat adhuc non longe ab ortu Tanais altera Hungaria, nostrae huius de qua sermo est mater, lingua et moribus pene similis . . . 24 14 2

Ez a név összefügghet a következő' török igealakokkal: csag., kumükqiűz- 'umherirren, sich umtreiben', csag. kaz. käz-, kirg. kez- 'ua', mong. kerü- (Gombocz Z., Nyelvtudományi Értekezések 24, 23), pt.~ *küz- 'brodit', stranstvovat' '(Síerbak, Sravnitel'naja fonetika tjurskich jazykov, Leningrad 1970. s.v.). Ennek bolgár-török alakja *kör- lehetett, amiből szabályos képzés egy körár. Az azonosítható *charari = Carola = kerel alakok vokalizmusa mindenképpen arra utal, hogy az eredetiben -üszerepelt, ekkor pedig az -arjár végű török nevek gyakorisága miatt valószínű nevünk török eredete (a névadásra vö. qazaq). A volgai bolgároktól kerülhetett a név a mongolokhoz és az oroszokhoz. Hogy aztán a keleti magyarok nevét a nyugati magyarokra is alkalmazzák, (perzsa történetírók, Güyüklevél), annak etnikai kapcsolata esetén érthető magyarázata van, de a névhasználathoz itt még a magyar király cím elterjedése is hozzájárul. Ami Rasídu-' d-Díh nem dunai magyarokra vonatkoztatható kelär-adatait illeti, amelyek mindig a baskírok neve mellett találhatók (Ligeti: i. m. 396-397), azokat nem kell Pelliot-val egy *bolár-bó\ magyaráznunk (vö. i. m. 130. skk.), mivel e névpár létrejötte a mohamedán tudományosság baskír = magyar azonosításból megérthető. 12 3

M. Florianus: Fontes Domestici IV. 174. 12 4

Aeneas Sylvius: Opera quae extant omnia, 388.