Századok – 1977
Közlemények - Vékony Gábor: Adatok Julianus utazásának topográfiájához 1175/VI
1186 VÉKONY GÁBOR riától,9 8 de ezért aligha érthetjük alatta Baskiriát (= Faschia!), mert a szöveg alapján ettől is keletre lenne helyezhető, vagyis az Urálon túlra. Ez aztán végleg nem hozható kapcsolatba a Riccardus-jelentés adataival, de magának a Julianus-levélnek más helyeivel sem. Ennek magyarázatául több lehetőség adódik. Egyrészt tudjuk, hogy a jelenleg ismert változatok között jelentős szövegmennyiségi különbségek találhatók, amiből nyilvánvaló, hogy a széles körben terjesztett,9 9 — de mint ajánlásából kiderül, egy eredetire visszamenő — levélszöveget több helyen megcsonkították, s az egyben betoldásokat is tartalmazhat. Ugyanakkor idézett szövegünk Ungari pagani-ról szóló mondata még az 1220-as évek elejének hadjárataihoz kapcsolódik, ezek és az 1235-ös kuriltajon elhatározott nyugati hadjárat között történt egy s más, hogy csak arra a perzsiai hadjáratra utaljunk, amiről a Riccardus-jelentés is említést tesz.10 0 Másrészt az idézett hely adatai világosan két különböző közlést ötvöznek. A pogány magyarokra vonatkozó rész magyaroktól származik („ ... sicut ipsi pagani Ungari viva voce retulerunt."), a továbbiak viszont orosz eredetűek, mint arra többek között a névalakok is utalnak. A két közlés egyeztetése önmagában is zavart okozhatott, amihez a korábbiak alapján hozzávehetjük, hogy a jelenlegi szöveg esetleg az eredeti csonka változatát adja visssza e helyütt. Feltevésünk jogossága mellett más is szól. A szöveg, mint láttuk, egészen máshová helyezi Magna Hungáriát, mint ahová többi forrásadatunk lokalizálja, ezzel együtt olyan területet ad meg a pogány magyarok lakhelyéül, amelyik nem a Volga mellett van, ahol Julianus 1236 nyarán nem járhatott stb., azaz, ha a Julianus levél e részét a jelenleg ismert formában nem tartjuk tévesnek, szükségképpen a Julianus-útra vonatkozó forráscsoport hitelét kell kétségbevonnunk (és nemcsak a Riccardus-jelentés, hanem a Julianus levél többi, egyértelmű helyrajzi adatát is), erre viszont, mint korábban láttuk, nincs jogunk. Marad tehát megoldásként az, hogy szövegünkben az „illis"-t nem vonatkoztathatjuk az Ungari pagani-ra, s ezzel a szöveg magyarokra vonatkoztatható topográfiai adata is elvetendő. Vissza kell térnünk arra az adatra, miszerint a suzdali fejedelem kiutasítja országából a menekülő magyarokat megkeresztelő domonkosokat.10 1 A kiutasítást nézetünk szerint nem csupán Jurij Vsevolodovic pravoszláviájával kell magyaráznunk, mint azt Perényi teszi.10 2 Már ő is úgy magyarázta e magyarok politikai helyzetét, hogy azok valamilyen (idegen) államszervezettől függőek voltak, s mivel Julianus magyarjait Tjetjusi környékére helyezi, bolgár függőségre gondol.103 Magna Hungaria fentebb adott lokalizációja viszont valószínűtlenné teszi a bolgár függőséget, lehetőséget ad ugyanakkor orosz függőség feltevésére, a vladimir-suzdali nagyfejedelemség ugyanis ebben az időben már túlterjedt az Okán (vö. fentebb). De a Suzdalba érkező, Julianus által leírt orosz menekülők is az Okán (és a Volgán) túlról jöhettek, ahol közvetlen volt a tatár veszély. A domonkos barátok kiutasítása tehát azzal magyarázható, hogy (cuius regio, eius religio) a pogány magyarok a suzdali fejedelem alattvalói voltak, vagy legalábbis alattvalóinak 98 Vö. Czeglédy: i. m. 288. 9 9 Gombocz: i. m. 7. 10 0 Ricc. 4„ 2 , Dörrie, 158. 101 Júl.5,, _2 ,Dörrie, 180. 1 0 2 Perényi J.: i. m. 498. 1 03 Uo. 497.
