Századok – 1977
Közlemények - Vékony Gábor: Adatok Julianus utazásának topográfiájához 1175/VI
JULI ANUS UTAZÁSÁNAK TOPOGRÁFIÁJÁHOZ 1183 mordvinjaival azonosítsuk. Területüket egyébként maga Julianus pontosan meghatározza, amikor a vladimiri fejedelemséget szomszédosnak mondja velük. A Vladimir-suzdali fejedelemséget ugyanis délkeleten, az Oka mentén a muromi fejedelemség határolta, Vladimir-Suzdal határa ezzel valahol a TjoSa Okába torkolásánál találkozott, s innét húzódott megközelítőleg DNy-ÉK irányban az Oka mentén, majd a Volga túlpartján.76 A Julianus által említett mordvinok így csak a TjoSa vidékére, TjoSa-Oka-Volga közé helyezhetők. Ezen a területen toponymiai adatok alapján erzä települést kell feltennünk,77 míg moksákra utaló helynévanyag a MokSa és Cna folyók mellett található. Julianus ennek megfelelően nem utazhatott a MokSán, hanem a Tjosa-Oka vagy a Setjoia-Tjosa-Oka víziutat használhatta. Az első két folyó mellett az erzä-mordvinok laktak, s ugyanez volt a helyzet részben az Okánál is, amelynek partjain ekkor egyrészt (keleten) szintén az erzák, másrészt (nyugaton) az ugyancsak mordvin muromok maradványai találhatók.78 Julianus további útja a Kljazma torkolatától Vladimir felé folytatódott, ahol minden bizonnyal megfordult.79 Az eddig elmondottak alapján viszonylag szűk területre szoríthatjuk Julianus Magna Hungáriáját. Odaútjának utolsó, biztosan meghatározható pontja az Inzától Aiatyron keresztül a Pjana forrásvidékéig húzódó ívelt vonalon helyezkedik el, visszaútjának első adata a TjoSa vagy a Serjoía folyóra vonatkoztatható. Itt feltétlenül hangsúlyoznunk kell, hogy mivel a Riccardus-jelentés Julianus egész további útját rögzíti (Oroszországon és Lengyelországon keresztül), nincs alapunk egy olyan feltételezésre, amelyik a visszaúthoz a mordvinok előtt még további területeket csatolna. Minden olyan kísérlet, amelyik Julianus útvonalát a meghatározott pontokon túl bővíteni akarja, azzal kell számoljon, hogy egy ilyen bővítés csak fonásunktól függetlenül hajtható végre. Nézetünk szerint a visszaút Serjoza-Tjosára vonatkoztatható adata, azzal, hogy Magna Hungaria „iuxta... Ethyl" fekszik (ami a víziút kezdőpontjaként a Serjozát részesíti előnyben) Julianus magyaijait a Serjoza forrásvidéke-Pjana kanyar-Liskovo-Gorki által meghatározott területre helyezi.8 0 Mielőtt a Riccardus-jelentés egy olyan adatával foglalkoznánk, amelyik másként is értékelhető, vegyük figyelembe a Julianus levél adatait is, amelyek — úgy tűnik — megerősítik fenti Magna Hungaria-helymeghatározásunkat. Julianus második útján már Poroszország végein értesül a magyarok megsemmisüléséről, ennek ellenére folytatja útját Suzdalba. Itt („in fmibus Ruscie") találkozik a tatárok elől menekülőkkel: „ ... Rutheni, Hungari, Bulgari, qui ante (thartaribus) fugerant ... Aligha tekinthető esetlegesnek ebben a felsorolásban a sorrend. Julianus először az oroszokat említi, s legvégül a bolgárokat, ami megfelel e népek Suzdalból tekintett topográfiájának, azaz a „hungari" e két nép között kellett elhelyezkedjenek. Ez pedig pontosan megfelel a Riccardus-jelentés alapján adott képnek. Nizni-Novgorod (Gorki) környékén ugyanis már oroszok laktak, a Sura-torkolat vidékén pedig bolgárok. Hasonlóan lényegesnek látszanak 16 Mongajt: i m. 46. kép. 77 Vö. P. D. Liberov, MIA 177. 109,110, 4. kép. 7 8 A. P. Smirnov, MIA 28. 144. skk, Mongajt: i. m. 116. skk. 43. kép. Ebben az esetben a Kljazma torkolatáig 300 km-es utat kell számítanunk, az átlagos hajósebesség 20 km/l nap. 7 9 Győr ffy Gy.: Krónikáink 76. 8"Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyeznünk, hogy a Serjoza forrásvidéke és a Volga között, ilL ettől a vonaltól keletre hiányzik a mordvin (erzä) toponymia: Liberov: i. h. 3-4. kép.
