Századok – 1977
Közlemények - Vékony Gábor: Adatok Julianus utazásának topográfiájához 1175/VI
JULI ANUS UTAZÁSÁNAK TOPOGRÁFIÁJÁHOZ 1181 a Volgától nyugatra, a Volga-Szura között fekvő vidékkel,s 5 ill. a bolgár fennhatóság alatt álló mordvin részekkel,s 6 azaz az Alatyr és részben a Pjana mentével azonosítható. A terület körvonalazásával azonban alig jutunk közelebb Julianus útvonalának megrajzolásához. A további adatokból nagyon kevésre tudunk visszakövetkeztetni. A Magna Bulgaria városában megismert magyar asszony szerint két napi távolságra találhatók a magyarok,5 7 akikre Julianus az Ethyl (= Volga) folyó közelében bukkan.5 8 Valószínűnek kell vennünk, hogy itt a két napi út lovasútként számítandó, mivel távolabbi interetnikus házasságok gazdagabb családok között mennek végbe, így aligha feltehető, hogy a bolgár városában fellelt magyar nő nem lovasútként ismerte ezt a távolságot. A bolgár arisztokrácia és a mordvin felső réteg között vannak is ilyen házasságokra adataink.5 9 A bolgár város és az Ethyl közelében levő magyarok közti út ezért 100 km körüli távolságnak felel meg. A fentebb meghatározott pogány bolgár területet (amely természetesen nem etnikai, hanem politikai értelemben veendő) figyelembe véve, a Julianus által említett város egy, Izna környékétől Alatyron keresztül a Pjana forrásvidékéig húzódó vonalon helyezkedhetett el. Ez a vonal a Volga vonalától 100 km-nél nagyobb távolság megrajzolásával állítható elő (a „iuxta flumen magnum Ethyl" kifejezés miatt 100 km-nél mindenképpen többet kell számítanunk), annak feltételezésével, hogy Julianus addig nem került közelebb a Volgához (utóbbi alapja persze egy argumentum ex süentio). Ezen az alapon azonban Julianus magyarjai Uljanovszktól Liszkovoig bárhol kereshetők a Volga mentén, így ,,Magna Hungaria" területének meghatározásához aligha jutunk közelebb. Lényegesebbnek látszik Julianus visszaútjából levonható következtetésünk. A szerzetes ugyanis, elhagyván a pogány magyarokat „transivit in fluvio regnum Morduanorum quindecim diebus".60 A folyón itt általában a Volgát értették,6 1 később Dörrie az Oka és Kljazmára gondol.6 2 Perényi a Moksával azonosítja Julianus folyóját, mondván, hogy a „fluvius regnum Morduanorum" (= Mordvaország folyója!) nem lehet a Volga.63 Ugyancsak a Moksát határozza meg Julianus víziútjaként Györffy.64 Perényivel szemben meg kell jegyeznünk, hogy az idézett mondatrészben nincs szó „mordvinok folyójáról", csak arról, hogy Julianus a mordvinokon keresztül folyón utazott. Éppen ez a „transivit . . . regnum Morduanorum" szólna azonban valóban a Moksa folyó mellett, ennek hossza a 15 napi útnak meg is felelne, ehhez viszont Julianusnak vissza kellene térnie Burtas város közelébe, amit elképzelhetetlennek tarthatunk, miután a Riccardus jelentés szerint eleve más úton indult. Ez a víziút meghatározható akkor, ha figyelembevesszük Julianusnak egy, eddig figyelmen kívül hagyott, a mordvinokra vonatkozó adatát. E szerint6 5 a mordvinok jósaiktól megtudván, hogy kereszténnyé kell lenniük, a szomszé-5 5 Vö. Perényi J.: i. m. 497. 56 Ld.A P. Smirnov: Vol2skije bulgary, Moszkva. 1951. 48, MIA 28. M. 1952. 153. 57 Ricc. 3Dörrie, 157. 5 8 Rice. 4 Dörrie, 157. s 9 Ocerki istorii Mordovskoj ASSR I. Saransk. 1955. 31., vö. A. P. Smirnov: Volzskije bulgary 66., MIA 28, 153. 60 Ricc. 5„, Dörrie, 160. 61 Vö. Czeglédy K. Századok, 1943. 284. 61 Dörrie, 160/j. 6 3 Perényi J., i. m. 497-498. 6 4 Györffy Gy.: Napkelet felfedezése 24. 6s Ricc. 5„ 2 ,Dörrie, 160.
