Századok – 1977
Közlemények - Vékony Gábor: Adatok Julianus utazásának topográfiájához 1175/VI
JULIANUS UTAZÁSÁNAK TOPOGRÁFIÁJÁHOZ 1177 Rubruk által említett barátok kapcsán a harmadik dominikánus expedíció eltűnt tagjaira gondol, úgy, hogy közben tévesen értelmezi a forráshely bizonyos részeit.1 7 Györffy szerint az adat „Julianus és, domonkos rendtársainak utazására való célzás",18 s így mindenesetre Rubruk helye magyarországi dominikánusokra vonatkozik, értesüléseit magyarországi domonkosoktól szerezte. Ezek közvetlen tudását azonban jól rögzíti a Riccardus-jelentés és a Julianus-levél, amelyekben viszont nem esik szó a baskir-magyar kapcsolatról. A Magna Hungaria-Baskiria azonosításának első nyugati adata csak 1245-től tűnik fel, Piano Carpini útijelentésében. Aligha vitatható, hogy Carpini azonosítása nem származhat magyarországi domonkosoktól, földrajzi excursusa, ahol a Magna Hungaria-Baskiria azonosítás szerepel,1 9 valószínűleg a Batu udvarában eltöltött időszak adatait összegzi. Leírását ugyanis Batu ordajának elhagyása eseményeihez kapcsolja, a további út részletezése előtt. Ugyanakkor az adatokat a kun területek köré csoportosítja, noha azok egy része a további úttal válik számára ismertté. Volga menti tájékozódási központra utal az is, hogy a kunok déli szomszédjaiként elsőnek az alánokat nevezi meg. Mindebből az a feltevés következhetne, hogy Carpini a Magna Hungaria-Baskiria adatot, ill. a magyarbaskir azonosítást Batu ordajában ismerte meg. Kérdés természetesen, mennyiben képzelhető el ennek lehetősége. Már Gombocz arra gondolt, hogy az arab tudós hagyomány baskir-magyar azonosítása a mongol káni udvarodban is el volt terjedve.20 Perényinek ezt lényegében bizonyítani is sikerült,2 1 ugyanis Juvairü I 225 azt íija, hogy Batu az oroszok, kipcsakok és alánok leverése után a kelarok és ba&yirdok keresztény és frankok mellett lakó népei ellen fordult.22 Rasídu-'d-Din 54. pedig, hogy a hercegek (sc. Batu és társai) elfoglalták a „Bäshqurd, *Mäjär, Sásán" népek területét és elűzték a *Kilarnak nevezett uralkodójukat.2 3 Szempontunkból lényegtelen, hogy Pelliot Juvainí kelär és baSyird névalakjait RaSIdu-'d-Dín 44. *bölar és basyird alakjaival egyezteti,24 mert a baskír név itt mindenképpen magyarországi lakosokra vonatkoztatható, ami az uralkodó ,,király" nevenek említéséből is kiderülne, ha a leirt események nem vonatkoznának világosan a magyarországi tatárjárásra. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a mongolok a keler és majar mellett a magyarokat baskír néven is ismerték, ez pedig egy eredeti baskir-magyar azonosítás eredménye lehet, nem valószínűtlen, hogy éppen ez magyarázza a névkettőzéseket. Ugyanakkor feltétlenül figyelemreméltó, hogy a Mongolok titkos történetében nincs meg a baskir-magyar azonosítás, az ott szereplő bafigit Pl. név ugyanis feltétlenül az Ural vidéki baskírokat jelöli. A Titkos történet népfelsorolása2 5 ti. világosan két itinerárium adataiból tevődik össze: 1. kanglin, kibcsaut, badzsigit, oroszut, madzsarat 2. aszút, szaszut, szergeszüt, kesimir, bolar, keler. 17 Gombocz Z.: i. m. 20. 18 Napkelet felfedezése. Közreadja Györffy Gy. Bp. 1965. 537. j. 19 Piano Carpini IX 20., Wyngaert: i. m. 111-112. 20 Gombocz Z.: i. m. 31. 21 Perényi J., MNy 55. 490-492. 22 J. Minorsky: CaucasicalII. BSOAS 14 (1952) 223. 2 3 Uo. 227. 2 *P. Pelliot: Notes sur 1' histoire de la Horde d'Or. Paris. 1950. 136. skk. 25 A mongolok titkos története. Fordította Ligeti L. Bp. 1962 (a továbbiakban: MIT) XH (262).
