Századok – 1977

Tanulmányok - Baar Lothar: Az NDK népgazdaságának kiindulási és fejlődési feltételei az antifasiszta demokratikus átalakulás és a szocializmus alapjainak lerakása idején (1945–1961) 1124/VI

AZ NDK GAZDASÁGÁNAK FEJLŐDÉSE 1163 ködésben meglevő hiányok következtében részben izolált fejlesztési munkák folytak.164 Az ilyen szubjektív jelenségeknél persze nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezeket sokszor a kevés tapasztalat is okozta. Az NDK szempontjából oly szükséges gazdasági -együttműködés a szocialista országokkal — mindenekelőtt a háborút követő első évtizedben — ezen okok következtében elmaradt tehát a lehetőségek mögött. Ez az NDK-nak főként az ötvenes évek elejétől okozott nehézségeket, amikor az első ötéves tervvel gyors termelésnövekedés állt be és ezzel megnőtt az intenzív kereskedelmi kapcsolat szükségessége is. Ugyanakkor azonban az imperialista nyugati hatalmak bojkottálták az NDK-t a külkereskedelemben és nyomást gyakoroltak a semleges országokra és a keletkező új nemzetállamokra is. így 1950-ig csak 3 nemszocialista országgal lehetett szilárd kereskedelmi összeköttetést létesíteni.16

5

1953-ban az NDK további külkereskedelmi megállapodásokat kötött Indiával, Argentínával, Uruguay-jal, Indonéziával, Egyiptommal és Libanonnal, de az európai kelet-nyugati kereskedelemben (az NSzK-val folyó kereskedelem kivételével) az NDK az ötvenes évek közepén 10%-os részesedésével Európa szocialista országai közt az utolsó helyen állt.16

6

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az NDK külkereskedelmi kapcsolatai a tőkés országokkal sokszor nem állami kereskedelmi egyezmények alapján működtek, hanem — amint részben az NDK világméretű nemzetközi jogi elismeréséig még gyakorlat volt — kereskedelmi kamarai egyezmények, bankmegállapodások vagy kompenzációs üzletek alapján. Az imperialista hatalmaknak az NDK ellen folyó gazdasági harcának közvetlen következménye volt, hogy a külkereskedelemben hosszabb átmeneti fázis következett. Ebben az átmenetben az NDK messzemenő gazdasági autarkiára kényszerült, amely gazdasági fejlődését nagymértékben megnehezítette.16 7

Ez alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy bizonyos áruk termelésére irányuló koncentrálódásaik és specializálódásaik tendenciája közvetlen ellenhatásokat váltott ki. így pl. a német gépgyártásban a termékstruktúrára irányuló történetileg kialakult tendenciájának meg kellett erősödnie. A fémfeldolgozóipar, de más termelőágak termékskálája ilyen feltételek mellett nem növekedhetett; sőt a hiányos cserelehetőségek folytán csökkent. így pl. még a hatvanas évek közepén is az NDK gépiparában az alkatrészkészítésnél az átlagos választék 50 és 200 darab között váltakozott, ami által a technikái átalakítás nagy termelékenységű rendszereit az alkatrészválaszték lényeges hányadára nem lehetett gazdaságosan bevezetni. Ez pedig végeredményben a termelési költségek emelkedéséhez is vezetett. Egyes darabok költségei csak akkor lehetnek alacsonyak, ha nagy szériákban állítják elő azokat. Nagy szériák pedig csak akkor lehetségesek, ha elegendő mennyiséget lehet biztosan elhelyezni, ha a termelés kielégítő nemzetközi specializálása és kooperációja megvalósult. A társadalmi munkamegosztás csekély hatásfoka szükségszerűen az új beruházások hatásfokának csökkenéséhez, csekélyebb akkumulációhoz és ezzel a gazdasági növekedés ütemének lelassulásához vezetett. A munkatermelékenység növelése a meglevő kapacitásokban lelassult, ill. visszamaradt a lehetőségek mögött. Végül ezzel áll összefüggésben, 1 <4

Vö. uo. 6. 16; Magyarországra vonatkozó példák:/. T. Berend - G. Ránki: i. m. 145 kk. 16 s Geschichte der deutschen Arbeiterbewegung. 7. köt. 52. 16 6 G. Kohlmey: Weltmarkt. 336 k.; uo.: Spaltungsdisproportionen 68. 16 7 Vö. ehhez:/,. Baar: Zu den Ausgangsbedingungendes ökonomischen Aufbaus der Deutschen Demokratischen Republik. In: Wissenschaftliche Zeitschrift der Hochschule für Ökonomie. Berlin, 1966. évf. 2. füzet. 105.