Századok – 1977
Tanulmányok - Baar Lothar: Az NDK népgazdaságának kiindulási és fejlődési feltételei az antifasiszta demokratikus átalakulás és a szocializmus alapjainak lerakása idején (1945–1961) 1124/VI
1160 LOTHAR BAAR kiestek vagy amelyekkel kereskedni csak megnehezített feltételek mellett lehetett. Az NDK népgazdaságának erős függése a behozataltól pl. hengerelt termékek terén azért nem tükröződik a háború előtti külkereskedelmi statisztikákban, mert a szükségletet tetemes részben Nyugat-Németországból és az akkor német Felső-Sziléziából fedezte. 5.2. Az ebből adódó nagy nehézségekből csak az lehetett a kiút, hogy az NDK külkereskedelmét a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségével újraorientálják és új nemzetközi kapcsolatokat létesítenek. Ez a politika olyan eredményekhez vezetett, mint korai kereskedelmi szerződések kötése, különösen a Szovjetunióval. A Szovjetunió mellett, amely az NDK népgazdaságának felépítését nyersanyagok, gépek és élelmiszerek szállításával, valamint különböző nagyvonalú hitelek nyújtásával támogatta, már nagyon korán alakultak a külkereskedelmi kapcsolatok Lengyelországgal, Csehszlovákiával, Magyarországgal, Bulgáriával és Romániával. A délkelet-európai országok már a háború előtt szállítottak élelmiszert és nyersanyagokat Németországba és ezek ellenében ipari készárut, mint gépeket és berendezéseket, valamint elektrotechnikai, finommechanikai és vegyi termékeket vettek át Németországból.14 8 Az új kereskedelmi kapcsolatokat azonban az egyenjogúság alapján kellett fejleszteni és mindenekelőtt a háború előtti szinttel szemben kiterjeszteni. A szovjet megszállási zóna már 1946-ban létesített komoly kereskedelmi kapcsolatokat népi demokratikus és egyéb országokkal. Az és február 2-án a Lengyel Népköztársasággal kötöttek kereskedelmi egyezményt 14 millió márka volumennel. Az NDK akkor a beinduló ipari termeléshez sürgősen szükséges kőszenet és kokszot kapott, s a maga részéről vegyi készítményeket, főként kálisókat szállított. Bulgária volt az első ország, ahová az NDK a textilgépipar termékeit exportálta. Ezen túl tőkés országokkal 1946-ban kompenzációs alapon bonyolítottak le külkereskedelmi üzleteket. Svédország, Dánia és Norvégia barnaszenet kaptak, Franciaország vetőburgonyát importált, Svájc üvegárut.14 9 A következő években — kormánytárgyalások után — tovább bővült a kereskedelem Magyarországgal, Csehszlovákiával, Romániával és Bulgáriával.15 0 1947-ben - a jóvátételi szállítmányok mellett — a Szovjetunióval is valódi külkereskedelem fejlődött ki. Kivitele ellenében a szovjet megszállási zóna fontos ipari nyersanyagokat, többek közt 23 000 tonna gyapotot, fémeket, foszfátot és 40 000 tonna gabonát kapott.15 1 A legfontosabb kereskedelmi partner azonban ebben az évben is Lengyelország maradt. A legfontosabb exportanyagok textíliák (az összes kivitel egyharmada), valamint vegyi termékek voltak. A behozatal ellenben továbbra is bányatermékekből, kőolajból és élelmiszerből állt. A következő, 1948. évben a szovjet megszállási zóna külkereskedelme tovább növekedett. A szovjet megszállási zóna külkereskedelmi forgalma 1946 és 1948 közt (millió márkábanJ1 5 2 152 Év összforgalom Kivitel Behozatal 1946 1947 1948 70 198 680 40 143 30 55 148 Vö. Deutschlands Außeshandel mit Südost-Europa. In: Statistische Praxis 1948/4. 1 4 9 Die Volkswirtschaft der DDR. 289.
