Századok – 1977
Tanulmányok - Baar Lothar: Az NDK népgazdaságának kiindulási és fejlődési feltételei az antifasiszta demokratikus átalakulás és a szocializmus alapjainak lerakása idején (1945–1961) 1124/VI
1152 LOTHAR BAAR első ötéves terv végén a vegyi ipar növekedési üteme ilymód lelassult és ez a tendencia 1958-ig tartott. Ha a beruházási politikában az alapanyagipar területén eleinte szükségképpen új kapacitások létesítése és a meglevők bővítése állott is előtérben, az aránytalanságok csökkentése vagy kiküszöbölése végett, az másrészt mégsem azt jelenti, hogy ez kizárólag extenzív módon kibővített újratermelés korszaka volt, amelyben a korszerűsítési beruházások teljesen elmaradtak. Ilyen állítás már azért sem volna indokolt, mert kapacitások új létesítése és bővítése is minden esetben tartalmazta az intenzív kibővített újratermelés elemeit. Azonban kétségtelen, hogy a beruházási politika e kényszerű iránya következtében sok termelési ágban a korszerűsítési beruházások elmaradtak. Hosszú ideig le kellett mondani — különösen a feldolgozó ipar területén — az állóeszközök átfogó és kielégítő felújításáról. A fémfeldolgozó ipar pl. 1959-ben az összes ipari beruházásnak csak 16,3%-át kaphatta, a könnyű- és élelmiszeripar csak 12,7%-át.12 0 Ez azonban már kedvező arány, mivel a háború utáni első 10-12 évben a II. csoport ágazataiban még kevesebb beruházás volt, úgy hogy tetemes számú új gép, szerszám és berendezés mellett sok üzemben még hosszú ideig használtak műszakilag elavult eszközöket. Néhány termelési ágazatban ilyen feltételek mellett még az egyszerű újratermelés biztosításában is komoly nehézségek jelentkeztek. A fogyasztási javak iparában mindenekelőtt azért kellett ennek súlyos következményekkel járnia, mert azt a fasizmus idején technikailag amúgyis elhanyagolták. A beruházási eszközöknek ez az alapanyagiparra koncentrálása egyúttal azt is jelentette, hogy a sokoldalú technikai felépítés, egyes termelési folyamatok automatizálása a meglevő iparágakban elhúzódott; míg az NSzK gépgyártásában, de könnyűiparában is megtehette a beruházások koncentrálását. A feldolgozóipar állóeszközeinek kedvezőtlen összetétele hátráltatta ezekben az ágakban a termelékenység emelkedését és nagyszámú munkaerőt kötött le javításokra. Az ehhez szükséges ráfordítás olyan magas volt, hogy az iparban a javítási költségek elérték a gépek pótlása amortizációs volumenének nagyságát.12 1 Más szocialista országokban is előfordulatak ilyen esetek. így pl. Magyarországon a textilgépállomány elöregedése hosszú üzemszünetekhez, ül. javítási időkhöz vezetett.12 2 Ezen túl a beruházási eszközök koncentrálása a közlekedés korszerűsítésében elmaradásokat okozott, és ott is, mint pl. a vasút terén, időnként nem tudta az egyszerű reprodukciót biztosítani. Befolyásolta ez a lakásépítés ütemét is, mint általában a lakosság életszínvonalának gyors növelését.12 3 Nagyra kell értékelni azt, hogy ilyen súlyos fejlődési feltételek mellett az NDK-ban olyan népgazdaság keletkezett, amely megbízható alapzat a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez. 12 0 Uo. 121 Uo. 12 2 Vö. /. T. Berend-Gy. Ránki: Zur Gesichte der Entwicklung der sozialistischen Volkswirtschaft in Ungarn. In: Jahrbuch für Volkswirtschaftgesichte, Teil II. Berlin 1965.161 k. 12 3 Vö. G. Mittag: i. m.
