Századok – 1977

Krónika - Történelemtanítás és levéltár. Országos konferencia Kaposvárott (Juhász Sándor) 1095/V

1100 KRÓNIKA működésben hozhatja meg a kívánt eredményeket. Feltétlenül szükséges, hogy a tanügyi irányító emberek és az iskolák gyakorló tanárai, a pedagógus továbbképző' intézmények és a szakfelügyelők időről-időre egyeztessék terveiket a levéltárakkal, hogy ezáltal a levéltári kiadványok és egyéb hasznos levéltári „szolgáltatások" évről-évre szervesen illeszkedhessenek a tantervi utasítások és az órarendek kereteibe. A másik vitaindító előadást Gyapai Gábor, az ELTE gyakorló gimnáziumának tanára tartotta „A történelemoktatás és a levéltár" kapcsolatáról. A levéltárak és az iskolai történelemoktatás közt kezdettől fogva fennáll az az indirekt kapcsolat, hogy oktatásunk a történelemtudományon alapul, a történettudomány pedig a - nagyrészt levéltári - forrásokon. A forráskiadványok felhasználása a történelemtanításban hosszú múltra tekinhet vissza, s nélküle ma már szinte elképzelhetetlen. A mai korszak újdonsága viszont, hogy a levéltárak és a történelemoktatás viszonyában direkt-kapcsolatok keletkeztek és léptek előtérbe. E direkt kapcsolatok egyik formája-jaJpyéitárlátngatás. Itt az a cél, hogy a tanuló megismerje, mi a levéltár, müyen jellegű hatokat őriznek ott, és esetleg kézbe is vehesse a legjellemzőbbeket. Ha a tanuló egy középkori oklevelet, egy úrbéri összeírást, vagy egy munkásmozgalmi dokumentumot eredetiben lát, akkor bizonyos tisztelet ébred benne nemcsak a források, hanem azok őrzője és kezelője, a levéltáros iránt is. Az üyen levéltárlátogatásoknak elsősorban érzelmi hatásuk van, de bizonyos intellektuális hatást is érhetünk el velük, hiszen a kézbe adott iratokat tartalmüag is bemutathatjuk. Egy másik lehetséges forma a levéltárban tartott történelemóra. Ebben az esetben is igen pozitív szerepet tölthet be a „helyszín varázsa", s az órán tárgyalt témára vonatkozóan a levéltárban fellelhető dokumentumok bemutatásának közvetlen lehetősége. Amikor nem szokványos történelemórát, hanem bizonyos konkrét feladatok megoldását célzó ún. munkaórát tartunk a levéltárban, különösen szoros kapcsolatnak kell kialakulnia a történelemtanár és a levéltáros között; a levéltárosnak bele kell élnie magát a tanár és a tanulók helyzetébe, hogy megfelelően segíthesse munkájukat a szükséges hatok kiválogatásával és előkészítésével. A levéltárak többnyire szűkös helyviszonyaira tekintettel elsősorban a kisebb létszámú, 8-10 fős történel

mi szakköD.foglalkozások lehetségesek- A szakkör tagjait már előzetesen nagyon gondosan fel kell készíteni a levéltári anyag tiszteletére; pótolhatatlanul értékes anyagokat vesznek kezükbe; azokkal a legnagyobb gondossággal keU bánniuk. A levéltárban végezhető szakköri munkának számos lehetősége van. így a szakkörön feldolgozható a feudális kori országos összeírások iratanyaga. Az összeírások latinnyelvűsége nem jelent megoldatlan problémát, mert elsősorban az egyes rovatok megnevezéséről van szó, s ezek lefordítását a tanár vagy a levéltáros elvégezheti. Egy-egy község különböző időkből származó összeírásait sorba véve, az egyes családok adatait kicédulázva és összehasonlítva, nagyon szépen kibontakozik a tanulók előtt a zselléresedés folyamata egy hosszabb periódus feldolgozása során. Ugyancsak nagyon jó feladat lehet a szakköri munkában a Mária Terézia-féle úrbéri tabella feldolgoztatása. Minden tanuló kap egy úrbéri összeírást, és megvizsgálja ki a földesúr, hány jobbágya, hány zsellére, hány házatlan zsellére van, s megállapítja e rétegek százalékos arányát. Következtet - a nevek alapján - a lakosság nemzetiségi összetételére, vizsgálja a vagyoni helyzetet, s ennek alapján a falu egészének gazdasági helyzetére vonatkozóan is ismereteket szerez. További lehetőséget jelent a levéltárakban őrzött különböző egykorú térképek vizsgálata, értékelése. A gazdasági jellegű iratok feldolgozásába is be lehet vonni a tanulókat. Az iskola történetével kapcsolatos kutatásokban is a legtöbb esetben nagy kedvvel és hasznosan vehetnek részt. A levéltárakban végzett történelmi szakköri munkával kapcsolatban megjegyzendő, hogy annak célja nem publikációra alkalmas anyag gyűjtése és feldolgozása, hanem a történelem iránti érdeklődés és történeti szemlélet elmélyítése a forrásokkal való megismerkedés és vizsgálatokkal való tevékeny foglalkozás útján. A jövőben nagyobb tere lehetne annak, hogy szünidőben diákjaink a levéltárakban munkát vállaljanak. Ez számos problémát vet fel ugyan, de megfelelő levéltárosi irányítás mellett, amelynek gondja van arra is, hogy a diákok munka közben megfelelő ismeretekre is szert tegyenek, igen hasznos lehet és kedvet is kelthet a levéltárosi pálya iránt. Történelem-oktatásunk ügye jelenleg az átalakulás állapotában van. Köztudomású, hogy a „maximaiizmus" kiküszöbölése érdekében tankönyveinket, ill. a történelemoktatást tananyag-