Századok – 1977

Történeti irodalom - Gergely Ferenc–Kiss György: Horthy leventéi. A leventeintézmény történte (Ism. Tilkovszky Loránt) 1072/V

1072 TÖRTÉNETI IRODALOM A 34 oldalon át sorolt gazdag és friss forrásanyag alapján merészebb és újszerűbb alkotást reméltünk. Bizonyos csalódással tesszük le a könyvet, mert az voltaképpen sehol és semmiben nem hoz újat, érdeme abban áll, hogy a nagy vonásokban már ismert jelenségeket új, részletes levéltári adatokkal támasztja alá, s itt elsősorban a külügyminisztérium tisztviselőinek megjegyzéseire gondolunk. Imponáló bőségű a másodlagos feldolgozások listája is. A mű értéke mindenekelőtt adatgazdagságában van, s emiatt a korszak minden kutatójának ismernie kell. Arday Lajos GERGELY FERF.NC-KISS GYÖRGY: HORTHY LEVENTÉI A LEVENTEINTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1976. 281 1.) „Sokan emlékeznek még a leventére, sokan személyes emlékeket őriznek róla. Mi is volt tulajdonképpen a leventeintézmény? " — teszik fel a kérdést a szerzők, s így válaszolnak rá: ,,A negyedszázados Horthy-fasiszta rendszer ifjúságpolitikájából eredő jellegzetes alakulat, a korszak legnagyobb létszámú ifjúsági szervezete . . . Szervezői a sportolási-testedzési lehetőségek biztosításával, a testnevelés fontosságának hangsúlyozásával, a fasiszta katonai előképzést kívánták megalapozni". Az előzmények bemutatása során világossá válik, hogy az ifjúság honvédelmi nevelésének Eötvös József által már 1868-ban felvetett helyes igénye a 19. század végén, a 20. század elején az uralkodó osztályok politikai érdekeinek megfelelően, különösen a balkánháborúk hatására, militarizmussá torzult, s a szocialista, agrárszocialista mozgalmak hatására egyben bizonyos proletárellenes karhatalmi elképzelésekkel párosult. Nem véletlenül kapcsolódott tehát az egész kérdés oly szorosan a polgári lövészegyletek, lövésztanfolyamok ügyéhez, s ez még világosabbá válnék, ha megemlítenék a szerzők Szemere Miklós nevét, akire a Horthy-korszak leventemozgalmának vezetői úgy tekintettek, mint e — különösen reakciós szellemiségű — honvédelmi nevelés legfőbb sürgetőjére, előharcosára. Szívesen olvastunk volna részletesen is arról, milyen fordulatot hoztak 1918—1919 forradalmai az ifjúság hovédelmi nevelése kérdésében; főleg arról, hogy a Tanácsköztársaság forradalmi honvédő harca milyen közvetlen és hatékony nevelőerőt jelentett. Erre a kötet inkább azáltal utal, hogy idézi a felülkerekedett ellenforradalom panaszkodását az ifjúság, sőt a vezetésükre hivatott pedagógus stb. rétegek „mély fertőzöttségéről". A szerzők igen helyesen mutatnak rá arra, hogy a forradalmak után az ellenforradalmi szellemű honvédelmi nevelés megvalósításáért mily energikusan lépett fel a MOVE. Kár viszont, hogy átveszik azt az általánosító túlzást, miszerint a MOVE „a Horthy-korszakban időnként szinte 'második államhatalomként' befolyásolta a bel- és külpolitikát". (125.1.) Az 1921 decemberben megszülető leventeintézmény elsősorban a trianoni békeszerződés katonai korlátozó intézkedései miatt nem lehetett nyíltan militarista szervezet.